Bogi születésnapjára csak néhány osztálytárást és egyik legjobb barátnőjét hivtuk meg.
Rólunk szülőkkel is van kép valahol, de az Zoli telefonján van.
Bogi 2007 április. 4-én érkezett hozzánk, Zselyki 2010 szeptember.8-án, legkisebb Réka 2014 november. 12-én
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boglárka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boglárka. Összes bejegyzés megjelenítése
Cumi
Hál Istennek egyik lányom sem szerette a cumit, akárhogy próbáltam a szájukba tenni, hogy megnyugtassam őket, de annál okosabbak voltak,és nagyon jó igy, mert legalább nem szoknak rá a cumizársa, amiről majd később nehéz lenne leszoktatni őket.
Bogiról
Bogi nem tud betelni azzal, hogy ő az idősebb, igy most átvette a nagyobb testvér szerepét. Ahol és amikor csak lehet igyekszik nekem segiteni, Zselykinek mesét olvas, Rékával nem tud betelni... .. Első héten mikor hazajöttünk, meg is mondta, hogy Rékának hosszú spagetti ujjai vannak.
Nekem meg mosolyog a hasam....
Tegnap este, négy mesét elolvasott az Icinke Picink könyvből Zselykinek..
Zoli erősen meg van fázva, Zselyke meg köhög, úgyhogy ki vannak tiltva a háló szobából, ahol Réka alszik, igy most én Rékával és Bogival alszom.
Nekem meg mosolyog a hasam....
Tegnap este, négy mesét elolvasott az Icinke Picink könyvből Zselykinek..
Zoli erősen meg van fázva, Zselyke meg köhög, úgyhogy ki vannak tiltva a háló szobából, ahol Réka alszik, igy most én Rékával és Bogival alszom.
Öröm
Boglárka ma mondta, hogy a legjobb AJÁNDÉK Réka.
Zselyke szintén a napiba indulás előtt az ajtóban kissé aggódva rám parancsolt, hogy menjek be Rékához, mert sir. Igaza volt , csakhogy én kisértem ki a lányokat az ajtóig :-)))
Zselyke szintén a napiba indulás előtt az ajtóban kissé aggódva rám parancsolt, hogy menjek be Rékához, mert sir. Igaza volt , csakhogy én kisértem ki a lányokat az ajtóig :-)))
Gyerekekről
Zoli reggeltől estig dolgozik, de reggel ő viszi a lányokat óvodába, iskolába. Délben egy órakor értük megyek, mivel egy helyen vannak és egyszerre hozom haza őket, hogy ne kelljen kétszer forduljak még Zselykiért. Zselyke napközibe jár, de januárig nem fogom engedni, hogy ott aludjon. Délután még lefektetem Zselykét, mert estig nem lehet vele birni, és aludni muszáj egy négyévesnek.
Boglárka szereti az iskolát. Reggel korán költöm még, hogy legyen ideje reggelizni, megmosakodni és felöltözni. szerencsére közel van az iskola. Igy bőven van időnk elkészülni, csak nehezen kelő tipus.
Ami Rékát illeti, nagyon jól érzi magát odabent. Ha egész nap tevékenykedek, nagy lárma van körülöttem , akkor csendben van. Mihelyt egyedül maradtam, leülök vagy este lefekszem rögtön elkezd mozgolódni. Az esti meséknél is érezteti velem, hogy hallja ,amikor felolvasok a lányoknak.
Tegnap voltam nőgyógyásznál, s mivel két hónapja nem voltam, kicsit tartottam tőle, ezért vettem egy szobanövényt a virág szinével hozzáillő kaspóban. Szóval a gyanúm beigazolódott, mert mások előtt épp mondta is, hogy ,, magára gondoltam, hol volt mostanig? Cccccc, lényeg, hogy minden rendben van és Réka is szépen fejlődik.
November 12-re vagyok kiirva újabb császárra., ami történetesen ez a harmadik. Réka is, akárcsak Zselyke keresztbe van feküdve.
Röviden ennyi.
Boglárka szereti az iskolát. Reggel korán költöm még, hogy legyen ideje reggelizni, megmosakodni és felöltözni. szerencsére közel van az iskola. Igy bőven van időnk elkészülni, csak nehezen kelő tipus.
Ami Rékát illeti, nagyon jól érzi magát odabent. Ha egész nap tevékenykedek, nagy lárma van körülöttem , akkor csendben van. Mihelyt egyedül maradtam, leülök vagy este lefekszem rögtön elkezd mozgolódni. Az esti meséknél is érezteti velem, hogy hallja ,amikor felolvasok a lányoknak.
Tegnap voltam nőgyógyásznál, s mivel két hónapja nem voltam, kicsit tartottam tőle, ezért vettem egy szobanövényt a virág szinével hozzáillő kaspóban. Szóval a gyanúm beigazolódott, mert mások előtt épp mondta is, hogy ,, magára gondoltam, hol volt mostanig? Cccccc, lényeg, hogy minden rendben van és Réka is szépen fejlődik.
November 12-re vagyok kiirva újabb császárra., ami történetesen ez a harmadik. Réka is, akárcsak Zselyke keresztbe van feküdve.
Röviden ennyi.
Aprók
Tegnap feltettük postára ajánlva Bogi egyik lovas rajzát a közeledő Székelyföldi Lovas ünnepség alkalmából megrendezett rajz pályázatára. Ha jó lesz az idő mi is elmegyünk Gyergyóba lovas ünnepségre, ahol izgalmasabbnál izgalmasabb programok várhatók, feltéve ha eljutunk.
Kép.
Bogi ma tanult meg görkorcsolyázni, hipp-hipp hurrá.
Elkövetkező három napon keresztül ünnepelni fogjuk Zselyke elmaradt születésnapját, nagyszülőkkel, keresztszülőkkel együtt ,csak nem egyzerre, mert sokan lennénk
Jövök még a házassági évfordulós, esküvős, szemorvosos kontroll a kettővel,születésnapi beszámolóval és végül a tanévnyitós eseményekkel.
Azt kell, hogy mondjam ez az év úgy kezdődött és zajlik mint egy Lovas Vágta, de még mennyire. Sok mindenben volt részünk (erről majd később).
Még egy másik döntést is meg kellett hozzak, ami ugyan nagyon nehéz lesz a három gyerek mellett kivitelezni, de akkor is megcsinálom (erről is beszámolok). Nem láthatom előre mit hoz az élet és olyan valakivel hozott össze a sors, aki inspirálóan hatott rám (erről is később).
Fárasztó eseménydús hónapokat, heteket tudhatunk magunk mögött és csak ezután jönnek az igazán nagy izgalmak.
Kép.
Bogi ma tanult meg görkorcsolyázni, hipp-hipp hurrá.
Elkövetkező három napon keresztül ünnepelni fogjuk Zselyke elmaradt születésnapját, nagyszülőkkel, keresztszülőkkel együtt ,csak nem egyzerre, mert sokan lennénk
Jövök még a házassági évfordulós, esküvős, szemorvosos kontroll a kettővel,születésnapi beszámolóval és végül a tanévnyitós eseményekkel.
Azt kell, hogy mondjam ez az év úgy kezdődött és zajlik mint egy Lovas Vágta, de még mennyire. Sok mindenben volt részünk (erről majd később).
Még egy másik döntést is meg kellett hozzak, ami ugyan nagyon nehéz lesz a három gyerek mellett kivitelezni, de akkor is megcsinálom (erről is beszámolok). Nem láthatom előre mit hoz az élet és olyan valakivel hozott össze a sors, aki inspirálóan hatott rám (erről is később).
Fárasztó eseménydús hónapokat, heteket tudhatunk magunk mögött és csak ezután jönnek az igazán nagy izgalmak.
Köszönés
Nekem is voltak gátlásaim a köszönést illetően, mert világéletemben sosem tudtam szépen kimondani a,, Csókolomot, igy inkább mostanra nyilvánvalóvá vált, és mások szerint is, hogy jobb ha ,, Kezétcsókolomot mondok,, . Hallássérülésem miatt, mindig gátlásos voltam a köszönéssel, még most is... hogy már alig várom, túl legyek a köszönési formaságokon... Jó napot, szervusz,szia ezek simán mennek nálam... Igen, ám de mostanra attól tartok, hogy rosszul nevelem a már hatéves kislányomat a köszönést illetően. nem tudom eldönteni, ha biztatom, hangosan mondom Boginak az illető előtt, hogy szépen köszönjön, még azért se köszön. Tényleg, nem tudom ezt majd idővel kinövi, rájön magától ,hogy most mégis illik köszönni szülei, nagyszülei ismerőseinek, időseknek, barátoknak, rokonoknak ,sőt még alig látott szomszédnak?!. Sőt, még az ovis társainak sem köszön a lányom, ha felnőttek vannak a közelben.... nem tudom mi lehet az oka, de egy biztos: nekünk, a húgának, nagymamájának és az óvónéninek mindig készséggel köszön. És arra a következtetésre jutottam, hogy kizárólag, csak azoknak köszön, akik többet foglalkoznak Bogival. De másnak az ég adta világon nem szivesen köszön!!!
És amikor megkérdem a lányomat, hogy miért nem köszön, mindig az a válasza, hogy nincsen kedve. Valahol olvastam ,hogy a köszönés mindig két ember kapcsolatának a megerősitése is, de van egy illemszabály,amit illik mindenkinek betartani, ha tetszik, ha nem (még akkor is ha nem kivánt személynek szól). Régen mikor gyermek voltam, sokat voltam falun az unokatestvéreimnél és amikor láttam, hogy mindenkinek köszönnek, akkor már én is elkezdtem mindenkinek köszönni, még akkor is ha nem tudtam kinek is köszöntem. Köszönés után, érdeklődtem hogy ki volt ez vagy az az ember?
Mégis hogyan lehetne rávenni gyermekeinket, hogy köszönjön?
És amikor megkérdem a lányomat, hogy miért nem köszön, mindig az a válasza, hogy nincsen kedve. Valahol olvastam ,hogy a köszönés mindig két ember kapcsolatának a megerősitése is, de van egy illemszabály,amit illik mindenkinek betartani, ha tetszik, ha nem (még akkor is ha nem kivánt személynek szól). Régen mikor gyermek voltam, sokat voltam falun az unokatestvéreimnél és amikor láttam, hogy mindenkinek köszönnek, akkor már én is elkezdtem mindenkinek köszönni, még akkor is ha nem tudtam kinek is köszöntem. Köszönés után, érdeklődtem hogy ki volt ez vagy az az ember?
Mégis hogyan lehetne rávenni gyermekeinket, hogy köszönjön?
Boglárka haja
A mindennapi fésülködés mindig hisztivel zárul. Nekem nagyon fáj, hogy Bogica többnyire sirva éli meg a hosszú haja fésülködését és hiába kérelem, magyarázom hogy a hosszú hajat ápolni kell, mert másképp összeragad. Most már arra lettem figyelmes, hogy ahányszor étkezik vagy foglalatoskodik valamivel, akkor muszáj lesz bekössem a haját, még ha ellentmondást nem tűrően tiltakozik. Aztán még arról ne is beszéljek, hogy az apja mindig az szeretné, hogy óramű pontossággal és minden áldott nap kötve legyen a haja a lányának. Ilyenkor néha rá kell szóljak, hogy hagyni kell úgyis a haját, ahogyan Bogica szeretné, mert most vakáció van. Az már más kérdés, hogy amikor iskolába megy, akkor muszáj lesz bekötni, copfokat csinálni, de amig itthon van a vakációban, addig is jobbnak látom ha úgy hagyom ahogyan szeretné, de legalább azt engedné meg, hogy itthon is rendes legyen a feje.
Tényleg kiszivja az energiámat, amig utána futok a fésűvel és könyörgök.
Tényleg kiszivja az energiámat, amig utána futok a fésűvel és könyörgök.
Farsangra hangolódva
Február 16-án lesz, az ideális nap Bogiéknál ,az oviban. E
Ez lesz az első,olyan farsang,hogy most már a szülők is mehetnek,mert attól tartottam,hogy az idén is nélkülünk fogják megtartani,akárcsak a tavaly. Kellemesen csalódtam,mert így már látni fogom Bogit, ovistársai körében,mert ugyebár ritkaságszámba megy,hogy lássam,hogyan ,,viselkedik,,:)
Bogi fekete cica szeretne lenni.
Ez lesz az első,olyan farsang,hogy most már a szülők is mehetnek,mert attól tartottam,hogy az idén is nélkülünk fogják megtartani,akárcsak a tavaly. Kellemesen csalódtam,mert így már látni fogom Bogit, ovistársai körében,mert ugyebár ritkaságszámba megy,hogy lássam,hogyan ,,viselkedik,,:)
Bogi fekete cica szeretne lenni.
Megérkezett.....
Ma délelőtt az oly régen várva várt korcsolya Boglárkának

Még a két ünnep körüli időszakra nyúlik vissza,hogy Boglárka korcsolyázni szeretne,hogy mikor kapja már kézhez a korcsolyát? Mikor korcsolyázhat? Miért nem korcsolyázhat még? Miért nincs korcsolyája? Így tovább a végeláthatatlan kérdéseivel ostromolt. A kezdeti nehézséget az okozta,hogy a szemműtét után egy hónapig nem ugrálhatott, futhatott,balettozhatott,korcsolyázhatott ,de most már mindent szabad neki:)
Kezdem azzal,hogy amikor itt voltak Erikáék minálunk,megbeszéltünk,hogy megyünk korcsolyázni a lányokkal,de mivel frissen műtötték Bogit,így aztán még a huzattól,hidegtől is féltettem a jégpályán,még kölcsönbe kapott korcsolyával is.Ezért nem mentünk be. Ekkoriban Boglárka végtelenül el volt keseredve,hogy nem korcsolyázhat...... hiába próbáltam meggyőzni,hogy van még ideje hogy megtanuljon.
Akkor szakadt el végleg a cérna Boginál,amikor ez év elején el mertem menni egyetlen este a barátnőimmel korcsolyázni s őt nem vittem:( A már-már feledésbe merült korcsolya,újra a felszínre tört,így aztán kezdődött elölről,hogy mikor kaphat korcsolyát? Gondoltunk egyet Zolival,hogy miért ne kaphatna Bogi is egy korcsolyát? Mire várunk? Elvégre lassan ötéves lesz, kipróbálhatja és amint látom sok kisgyerek ropja a jeget kis korcsolyájával. Hát így . Mígnem végül körülnéztünk a városban,de a végeredmény az lett,hogy aztán a interneten rendeltünk egy korcsolyát Boginak,olyant amit lehet hosszabbítani. Lehetőleg,olyan korcsolyát akartunk,hogy ne legyen fűzős és tartsa meg a bokáját. Majd Zselyke örökli.Hacsak őt nem adom be műkorcsolyára,ami naponta reggeli hétkor kezdődik. Ez még távoli cél.
Mégjó,hogy bármikor mehetünk korcsolyázni a mellettünk lévő jégpályára télen,tavasszal,nyáron kivéve a május-júniust és ősszel).)Csak éppen Bogikám tanuljon meg korcsolyázni és szeresse is.
Hogy őszinte legyek,ezt a korcsolyát már megkapta,előre az ötéves születésnapjára Marika mamától! Ajándék ez az első korcsolya.
Még a két ünnep körüli időszakra nyúlik vissza,hogy Boglárka korcsolyázni szeretne,hogy mikor kapja már kézhez a korcsolyát? Mikor korcsolyázhat? Miért nem korcsolyázhat még? Miért nincs korcsolyája? Így tovább a végeláthatatlan kérdéseivel ostromolt. A kezdeti nehézséget az okozta,hogy a szemműtét után egy hónapig nem ugrálhatott, futhatott,balettozhatott,korcsolyázhatott ,de most már mindent szabad neki:)
Kezdem azzal,hogy amikor itt voltak Erikáék minálunk,megbeszéltünk,hogy megyünk korcsolyázni a lányokkal,de mivel frissen műtötték Bogit,így aztán még a huzattól,hidegtől is féltettem a jégpályán,még kölcsönbe kapott korcsolyával is.Ezért nem mentünk be. Ekkoriban Boglárka végtelenül el volt keseredve,hogy nem korcsolyázhat...... hiába próbáltam meggyőzni,hogy van még ideje hogy megtanuljon.
Akkor szakadt el végleg a cérna Boginál,amikor ez év elején el mertem menni egyetlen este a barátnőimmel korcsolyázni s őt nem vittem:( A már-már feledésbe merült korcsolya,újra a felszínre tört,így aztán kezdődött elölről,hogy mikor kaphat korcsolyát? Gondoltunk egyet Zolival,hogy miért ne kaphatna Bogi is egy korcsolyát? Mire várunk? Elvégre lassan ötéves lesz, kipróbálhatja és amint látom sok kisgyerek ropja a jeget kis korcsolyájával. Hát így . Mígnem végül körülnéztünk a városban,de a végeredmény az lett,hogy aztán a interneten rendeltünk egy korcsolyát Boginak,olyant amit lehet hosszabbítani. Lehetőleg,olyan korcsolyát akartunk,hogy ne legyen fűzős és tartsa meg a bokáját. Majd Zselyke örökli.Hacsak őt nem adom be műkorcsolyára,ami naponta reggeli hétkor kezdődik. Ez még távoli cél.
Mégjó,hogy bármikor mehetünk korcsolyázni a mellettünk lévő jégpályára télen,tavasszal,nyáron kivéve a május-júniust és ősszel).)Csak éppen Bogikám tanuljon meg korcsolyázni és szeresse is.
Hogy őszinte legyek,ezt a korcsolyát már megkapta,előre az ötéves születésnapjára Marika mamától! Ajándék ez az első korcsolya.
Okosságok
Sokszor azt veszem észre,hogy Bogika amit gondol az a száján is,és hamarább eszébe jut egy-egy szó mondat ,mint nekem így aztán van kis segítségem:) Bizonyos értelemben,okosabb,ügyesebb mint én ,nem hiába na.
Hétvégén sétáltunk,mikor eszébe jut,hogy be akar menni a városba,hogy nézze meg a karácsonyfát.Kereste a szavakat,hogy mit is mondjon,mígnem kibökte,hogy menjünk be a város közepébe.
Tegnap kereste a színes cukorkákat,mígnem szépen megmondtam,hogy eltettem a kamrába és abból többé nem fog enni,mert nem egészséges. Erre Bogikám a jól megmondta a szemembe,hogy déd-nagymama még nem tudta megtanulni,hogy ne vegyen nekem több cukorkákat?!Jót derültem rajta:)
Hétvégén sétáltunk,mikor eszébe jut,hogy be akar menni a városba,hogy nézze meg a karácsonyfát.Kereste a szavakat,hogy mit is mondjon,mígnem kibökte,hogy menjünk be a város közepébe.
Tegnap kereste a színes cukorkákat,mígnem szépen megmondtam,hogy eltettem a kamrába és abból többé nem fog enni,mert nem egészséges. Erre Bogikám a jól megmondta a szemembe,hogy déd-nagymama még nem tudta megtanulni,hogy ne vegyen nekem több cukorkákat?!Jót derültem rajta:)
Szemműtét
Némi huzavona és szívzakatolás után,legalábbis az én részemről határozottan,belementem a műtétbe,így aztán december 17-án sor került rá,szombati napon.
Szüleim elkísértek engem és Bogit Brassóba előzetes kivizsgálásra,hogy aztán döntsünk a műtét felől,ami után Cormos doktornő is megerősítette, azt amit Kinga doktornő. Hogy szükség van a szemműtétre. Fájdalmasan érintet,és hiába kérdeztük meg Cormost,hogy muszáj lesz megműteni?! Dr. Cormos is határozottan állította,hogy muszáj,mert hanem később tanulási zavarai lesznek,és az agy működteti a szemet,vagyis ismeri fel,hogy merre mozgassa. valahogy így.Hm. Igy aztán más választásunk nem volt,ott maradtunk Brassóba és egy panzióba szálltunk meg,nem messze a klinikától.
Édesapám hazajött,mi hárman ott maradtunk anyukámmal,hogy segítsen nekem,mivel úgy beszélni románul nem tudok,mint ahogy kellene a hallásom miatt. Viszont tény,hogy csak az orvos volt román,körülöttünk mindenki magyar volt,sőt a kis páciensek és azoknak a szülei is. Addig Zselyke Zolival maradt itthon.
Péntek este még sétáltunk Brassó központjában,megnéztük a nagy karácsonyfát,az üzleteket ami ámulatba ejtettek,mivel csak egyszer sétáltam Brassó környékén.Máskor átutazóban voltam. Boglárkát meglehetősen nem nyűgözte le a város,nyűgös volt és tudta,hogy mi vár rá másnap,annak ellenére,hogy felkészítettem. Este visszafelé menet a panzióba, édesanyám vett neki kifestős füzetet és ceruzákat,amitől megjött a kedve. Utána is egész este vidáman telt a hangulat:)
Az éjszakát inkább végigolvastam,mert nem volt türelmem aludni,de ugyanakkor nem is akartam a másnapra gondolni. nem féltem,mert valahogy tudtam,hogy jó lesz minden,de mégis ideges voltam. Utoljára elmondhatom,hogy alaptalanul.
Reggel hétkor keltünk,összepakoltunk mindent és felkerekedtünk a klinikára:Várunk.Volt négy gyerek és életkor szerint vizsgálta meg újból Cormos doktornő,és ugyancsak aszerint kerültek sorra a műtétre,dehát Boglárka volt a harmadik a sorrendben. A várakozás teljesen megviselte kicsi Bogikámat,amikor látta,hogy az elsőt hozták be szeme letakarva és mélyen alszik a kislány,akinek már a második szemműtétje volt.
Idegölő volt a várakozás,olyan meleg volt,hogy egy pillanatig azt hittem,hogy Boglárka lázas,mert ki volt pirosodva az arcocskája melegtől,izgalomtól,várakozástól,hogy a végére egy pillanatig pánikszerűen viselkedtem.De minekutána hamar észbe kaptam,hogy én kell nyugalmat plántáljak Bogiba,és ne lássa rajtam,hogy ideges vagyok. De igy is nehéz volt,mert állandóan cirógattam,magyaráztam,nyugtatgattam,hogy minden oké lesz,holott én se tudtam,mi fog ránk várni,csak sejtettem. Érzetem,hogy egyfajta nyugalom szállja meg a lelkemet,még akkor is ha szinte éreztem a szívem zakatolását.
Szerencsére a nővérek mint kedvesek voltak,és mint m betűs nevük volt Melinda,Melánia ,mert ugyebár anyukám is Melinda,az én második keresztnevem Melinda,hogy volt min egy darabig nevetgélni. Utána újból csend és vártunk.
Kb.félóra volt egy műtét. Először egy kislány ment be, mikor végeztek vele,utána bement az anyukája egy órára,amíg megfigyelés alatt tartják a műtét előtt,addig bevittek egy kisfiút.Egy hónappal kisebb Boginál,és ugyancsak Csíkból jöttek,akinek az apukája Zoltánnal jártak egy főiskolában Budapesten.Micsoda véletlenszerűség.
Mikor végeztek a kisfiúval,akkor behozták a kislányt a kórterembe,és következett Boglárka,de oda már én kellett bevigyem,mert nem akart mással együttműködni.Ami érthető volt. Én viszont zogokva jöttem ki,nem kaptam a helyem,sok vízet ittam és megettem egy banánt,mert reggel óta semmit nem ettem,aminek oka az volt,hogy Bogi ne lássa,mert éhgyomorral kellett neki műtétre menni. Hát így. Végül az a fél óra gyorsan eltelt,mire felocsúdtam már mentem is Bogi után,csak azon csodálkoztam,hogy már ébren volt.Utána következett a neheze.
Bogikám szeme lekötve,kapálózott kezével,lábával,hogy viszket a szeme,nem lát (levolt kötve),kapott oda szeméhez,meg volt szegény ijedve,hogy nem tudta egy pillanatig mi történt vele. Addig beszélgettem,babusgattam ,ölelgettem,puszilgattam a homlokát Boginak amíg felfogta,hogy ott vagyunk mindannyian,vigyázunk rá,minden rendben van,mígnem megnyugodott annyira,hogy a karjaimban átvittem a kórterembe. Ott aztán az ágyban próbálgatott aludni,de mégiscsak mondogatta,hogy viszket az orra,arca,homloka,lába,mert melege volt.Miközben arra vigyáztam,hogy nehogy a szeméhez nyúljon,de szerencsére nem történt ilyesmi.
Nagyon-nagyon jó,fegyelmezett kislány volt Boglárkám,és mindig engem figyelmeztetett,hogy most mit szeretne csinálni, a saját testrészein,mielőtt azt hinném,hogy meg akarja dörzsölni a szemét. Édes bogárkám. És ketten anyukámmal voltunk,ami könnyebb volt elviselni,mintha egyedül lettem volna Boglárkával.
Fél óra múlva aztán elaludt,de nem sokáig.Aztán mielőtt elaludt volna ,levettünk az egyik kötést mert zavarta Bogikát,a szemei persze pirosak voltak,amitől kissé megijedtem,de aztán megszoktam és elfogadtam a helyzetet.Viszont vigyáztam Bogira az öltözködésnél,hogy ruha ne érje a szemét,kikísértem a Wc-re saját lábacskáin kézen fogva,meglepően jól látott,csak a pupillái voltak kitágulva,amitől elég homályosan látott kissé.
Aztán a szükséges rövid vizit után,amig Bogika aludt összepakoltunk és vártunk. Apukám jöjjön utánunk,Boglárka ébredezzen és utána megevett egy fél banánt.Sajnos rossz vége lett,mert kihányta a banánt az orvossággal együtt a kocsiban hazafelé jövet. Ez volt a legkevesebb gond,annak örvendtem,hogy nem kellett egy napnál tovább maradnunk Brassóban,hanem a műtét után két órával,már úton voltunk,ami hatalmas megkönnyebülést jelentett mindannyiunknak.
Egy hétig,napi háromszor kapta a Tobradex szemcseppet. ha egy hétig nem is,de mindenképpen addig,amíg nem jön a kis kék cérna szeméből.
Annak ellenére,hogy Bogikám közérzete nem volt a legjobb,de a hazautat végigaludta,mert fáradt volt.
U.i És amit kifelejtettem,hogy mivel a vizeletében genny volt,még péntek délután az altatóorvos által javasolt Augmentint adtam be éjszakáig,hogy legyen valamelyest hatása. Ugyanakkor ha nem volna semmi a vizeletében,akkor is adtak volna más antibiotikumot,ami műtét előtt elengedhetetlenül fontos.
Nehéz volt,túléltünk és ami a legfontosabb,hogy Bogikám szeme szépen javulgat,de három hónapig halványodik a szem pirossága.
Hogy el ne felejtsem megjegyezni,azt sem,hogy igazából csak Boglárka tudja,hogy milyen egy szemműtét,mert ő élte át. Ő tudja a legjobban,hogy mit látott,mit érezhetett,mit csináltak vele,mondjuk mikor lefektették a műtőasztalra,hogy bele se merek gondolni. És most hasított belém az a felismerés is,hogy vajon tényleg megsimogatták akkor,amikor nem lehettem mellette? Bár meg vagyok győződve,hogy igen,mert hiszen sok gyerekkel van dolguk a csapatnak.
Én viszont csak egy anya vagyok,hogy legszívesebben átvettem volna a lányom összes fájdalmát,félelmét és mindent amit lehetett volna.
Szüleim elkísértek engem és Bogit Brassóba előzetes kivizsgálásra,hogy aztán döntsünk a műtét felől,ami után Cormos doktornő is megerősítette, azt amit Kinga doktornő. Hogy szükség van a szemműtétre. Fájdalmasan érintet,és hiába kérdeztük meg Cormost,hogy muszáj lesz megműteni?! Dr. Cormos is határozottan állította,hogy muszáj,mert hanem később tanulási zavarai lesznek,és az agy működteti a szemet,vagyis ismeri fel,hogy merre mozgassa. valahogy így.Hm. Igy aztán más választásunk nem volt,ott maradtunk Brassóba és egy panzióba szálltunk meg,nem messze a klinikától.
Édesapám hazajött,mi hárman ott maradtunk anyukámmal,hogy segítsen nekem,mivel úgy beszélni románul nem tudok,mint ahogy kellene a hallásom miatt. Viszont tény,hogy csak az orvos volt román,körülöttünk mindenki magyar volt,sőt a kis páciensek és azoknak a szülei is. Addig Zselyke Zolival maradt itthon.
Péntek este még sétáltunk Brassó központjában,megnéztük a nagy karácsonyfát,az üzleteket ami ámulatba ejtettek,mivel csak egyszer sétáltam Brassó környékén.Máskor átutazóban voltam. Boglárkát meglehetősen nem nyűgözte le a város,nyűgös volt és tudta,hogy mi vár rá másnap,annak ellenére,hogy felkészítettem. Este visszafelé menet a panzióba, édesanyám vett neki kifestős füzetet és ceruzákat,amitől megjött a kedve. Utána is egész este vidáman telt a hangulat:)
Az éjszakát inkább végigolvastam,mert nem volt türelmem aludni,de ugyanakkor nem is akartam a másnapra gondolni. nem féltem,mert valahogy tudtam,hogy jó lesz minden,de mégis ideges voltam. Utoljára elmondhatom,hogy alaptalanul.
Reggel hétkor keltünk,összepakoltunk mindent és felkerekedtünk a klinikára:Várunk.Volt négy gyerek és életkor szerint vizsgálta meg újból Cormos doktornő,és ugyancsak aszerint kerültek sorra a műtétre,dehát Boglárka volt a harmadik a sorrendben. A várakozás teljesen megviselte kicsi Bogikámat,amikor látta,hogy az elsőt hozták be szeme letakarva és mélyen alszik a kislány,akinek már a második szemműtétje volt.
Idegölő volt a várakozás,olyan meleg volt,hogy egy pillanatig azt hittem,hogy Boglárka lázas,mert ki volt pirosodva az arcocskája melegtől,izgalomtól,várakozástól,hogy a végére egy pillanatig pánikszerűen viselkedtem.De minekutána hamar észbe kaptam,hogy én kell nyugalmat plántáljak Bogiba,és ne lássa rajtam,hogy ideges vagyok. De igy is nehéz volt,mert állandóan cirógattam,magyaráztam,nyugtatgattam,hogy minden oké lesz,holott én se tudtam,mi fog ránk várni,csak sejtettem. Érzetem,hogy egyfajta nyugalom szállja meg a lelkemet,még akkor is ha szinte éreztem a szívem zakatolását.
Szerencsére a nővérek mint kedvesek voltak,és mint m betűs nevük volt Melinda,Melánia ,mert ugyebár anyukám is Melinda,az én második keresztnevem Melinda,hogy volt min egy darabig nevetgélni. Utána újból csend és vártunk.
Kb.félóra volt egy műtét. Először egy kislány ment be, mikor végeztek vele,utána bement az anyukája egy órára,amíg megfigyelés alatt tartják a műtét előtt,addig bevittek egy kisfiút.Egy hónappal kisebb Boginál,és ugyancsak Csíkból jöttek,akinek az apukája Zoltánnal jártak egy főiskolában Budapesten.Micsoda véletlenszerűség.
Mikor végeztek a kisfiúval,akkor behozták a kislányt a kórterembe,és következett Boglárka,de oda már én kellett bevigyem,mert nem akart mással együttműködni.Ami érthető volt. Én viszont zogokva jöttem ki,nem kaptam a helyem,sok vízet ittam és megettem egy banánt,mert reggel óta semmit nem ettem,aminek oka az volt,hogy Bogi ne lássa,mert éhgyomorral kellett neki műtétre menni. Hát így. Végül az a fél óra gyorsan eltelt,mire felocsúdtam már mentem is Bogi után,csak azon csodálkoztam,hogy már ébren volt.Utána következett a neheze.
Bogikám szeme lekötve,kapálózott kezével,lábával,hogy viszket a szeme,nem lát (levolt kötve),kapott oda szeméhez,meg volt szegény ijedve,hogy nem tudta egy pillanatig mi történt vele. Addig beszélgettem,babusgattam ,ölelgettem,puszilgattam a homlokát Boginak amíg felfogta,hogy ott vagyunk mindannyian,vigyázunk rá,minden rendben van,mígnem megnyugodott annyira,hogy a karjaimban átvittem a kórterembe. Ott aztán az ágyban próbálgatott aludni,de mégiscsak mondogatta,hogy viszket az orra,arca,homloka,lába,mert melege volt.Miközben arra vigyáztam,hogy nehogy a szeméhez nyúljon,de szerencsére nem történt ilyesmi.
Nagyon-nagyon jó,fegyelmezett kislány volt Boglárkám,és mindig engem figyelmeztetett,hogy most mit szeretne csinálni, a saját testrészein,mielőtt azt hinném,hogy meg akarja dörzsölni a szemét. Édes bogárkám. És ketten anyukámmal voltunk,ami könnyebb volt elviselni,mintha egyedül lettem volna Boglárkával.
Fél óra múlva aztán elaludt,de nem sokáig.Aztán mielőtt elaludt volna ,levettünk az egyik kötést mert zavarta Bogikát,a szemei persze pirosak voltak,amitől kissé megijedtem,de aztán megszoktam és elfogadtam a helyzetet.Viszont vigyáztam Bogira az öltözködésnél,hogy ruha ne érje a szemét,kikísértem a Wc-re saját lábacskáin kézen fogva,meglepően jól látott,csak a pupillái voltak kitágulva,amitől elég homályosan látott kissé.
Aztán a szükséges rövid vizit után,amig Bogika aludt összepakoltunk és vártunk. Apukám jöjjön utánunk,Boglárka ébredezzen és utána megevett egy fél banánt.Sajnos rossz vége lett,mert kihányta a banánt az orvossággal együtt a kocsiban hazafelé jövet. Ez volt a legkevesebb gond,annak örvendtem,hogy nem kellett egy napnál tovább maradnunk Brassóban,hanem a műtét után két órával,már úton voltunk,ami hatalmas megkönnyebülést jelentett mindannyiunknak.
Egy hétig,napi háromszor kapta a Tobradex szemcseppet. ha egy hétig nem is,de mindenképpen addig,amíg nem jön a kis kék cérna szeméből.
Annak ellenére,hogy Bogikám közérzete nem volt a legjobb,de a hazautat végigaludta,mert fáradt volt.
U.i És amit kifelejtettem,hogy mivel a vizeletében genny volt,még péntek délután az altatóorvos által javasolt Augmentint adtam be éjszakáig,hogy legyen valamelyest hatása. Ugyanakkor ha nem volna semmi a vizeletében,akkor is adtak volna más antibiotikumot,ami műtét előtt elengedhetetlenül fontos.
Nehéz volt,túléltünk és ami a legfontosabb,hogy Bogikám szeme szépen javulgat,de három hónapig halványodik a szem pirossága.
Hogy el ne felejtsem megjegyezni,azt sem,hogy igazából csak Boglárka tudja,hogy milyen egy szemműtét,mert ő élte át. Ő tudja a legjobban,hogy mit látott,mit érezhetett,mit csináltak vele,mondjuk mikor lefektették a műtőasztalra,hogy bele se merek gondolni. És most hasított belém az a felismerés is,hogy vajon tényleg megsimogatták akkor,amikor nem lehettem mellette? Bár meg vagyok győződve,hogy igen,mert hiszen sok gyerekkel van dolguk a csapatnak.
Én viszont csak egy anya vagyok,hogy legszívesebben átvettem volna a lányom összes fájdalmát,félelmét és mindent amit lehetett volna.
Újból szemészet
December 13-án tettünk meg a második alkalmi látogatást az Udvarhelyi szemészetnél,dr.Szőke Kingánál. Bizakodva mentünk,hogy hátha valami csoda folytán,csak nem kell újból letakarni Boginak a,,lusta szemét,,hogy erősödjön. Bizonyos értelemben nem is tévedtem,de tartottam a legrosszabbtól,ami végül is elkerülhetetlenné vált Bogi érdekében. Történt ugyanis,hogy Boglárkát annyiban vizsgálta meg Kinga doktornő,hogy megnézte a szem korrigálását,mennyire lássa a különböző nagyságú,oldalállásban lévő villákat,azaz E betűt.Az utóbbi volt a legkevesebb,mert Boglárka jól lát,viszont tény,hogy csak valamennyit erősítette a négy napos takarás és az egy napos szünet a jobb szemét. Mi tagadás,bizonyos értelemben tartottam a műtéttől,holott a lelkem mélyén nagyon jól tudtam,hogy előbb-utóbb erre is sor kerül,mivel láttam,hogy a szemüveggel és a takarással,nem sokat korrigáltatott.
Hiába volt ez a második vizsgálat Kinga doktornőnél,mert határozottan állította,hogy kevésbé erősödött a jobb szeme,így aztán a műtét mellett tette le a voksot.Bár én határozottan elleneztem,hogy helyben a konzultációnál,hogy még csak ez hiányzott,mert nem akartam, Bogikát egy műtétnek kitenni. Végül elmagyarázta a szakmai óhaját,hogy végül is,miért lenne most szüksége Boginak szemműtétre és a vele járó nehézségeket a későbbiek folyamán. Állította azt is,hogy hét éves koráig föltétlenül,csak meg kell műteni,mert felnőttkorban már nehezebb lesz,legrosszabb esetben nagyon feltűnő lesz a kancsalság. Igy hát megkönnyeztem az én elsőszülöttemet,hogy már négy évesen mennyi mindenen kellett keresztül menjen,hogy bizony a szívem szakadt meg. Viszont az eszem szerint a legjobbat akartam Boginak,a szívem szerint hevesen ellenálltam ,mindennemű műtétnek ami ezután következett.
Végezetül Kinga doktornő megadta a Brassói dr.Diana Cormos telefonszámát,hogy beszéljük az időpontot a műtétre,amely december 17-én és január 7-én kerülne sor.Ambulánsan. Ugyanakkor Kinga elmesélte,hogy senki nem bánta meg s mindnek jól sikerólt a műtétje,akik Cormoshoz kerültek. Tény,hogy utólag tudtam,meg hogy Cormos doktornő az egyedüli,aki a gyermekszemhibákat korrigáltatja és Amerikában is tanult. nemegyszer eljutott a fülembe,hogy még Debrecenből és Budapestről is küldtek oda pácienseket Cormoshoz.
Igaz,a műtétbe hamarább beadtunk Zolival a derekunkat,hogy még az ünnepek előtt ezen is legyünk túl,hogy felejtsük el mindent ami a 2011 év tartogatott számunkra.És milyen jól tettünk,mer nagyon jól sikerült,de megérte. Erről írok a következő posztban.
Hiába volt ez a második vizsgálat Kinga doktornőnél,mert határozottan állította,hogy kevésbé erősödött a jobb szeme,így aztán a műtét mellett tette le a voksot.Bár én határozottan elleneztem,hogy helyben a konzultációnál,hogy még csak ez hiányzott,mert nem akartam, Bogikát egy műtétnek kitenni. Végül elmagyarázta a szakmai óhaját,hogy végül is,miért lenne most szüksége Boginak szemműtétre és a vele járó nehézségeket a későbbiek folyamán. Állította azt is,hogy hét éves koráig föltétlenül,csak meg kell műteni,mert felnőttkorban már nehezebb lesz,legrosszabb esetben nagyon feltűnő lesz a kancsalság. Igy hát megkönnyeztem az én elsőszülöttemet,hogy már négy évesen mennyi mindenen kellett keresztül menjen,hogy bizony a szívem szakadt meg. Viszont az eszem szerint a legjobbat akartam Boginak,a szívem szerint hevesen ellenálltam ,mindennemű műtétnek ami ezután következett.
Végezetül Kinga doktornő megadta a Brassói dr.Diana Cormos telefonszámát,hogy beszéljük az időpontot a műtétre,amely december 17-én és január 7-én kerülne sor.Ambulánsan. Ugyanakkor Kinga elmesélte,hogy senki nem bánta meg s mindnek jól sikerólt a műtétje,akik Cormoshoz kerültek. Tény,hogy utólag tudtam,meg hogy Cormos doktornő az egyedüli,aki a gyermekszemhibákat korrigáltatja és Amerikában is tanult. nemegyszer eljutott a fülembe,hogy még Debrecenből és Budapestről is küldtek oda pácienseket Cormoshoz.
Igaz,a műtétbe hamarább beadtunk Zolival a derekunkat,hogy még az ünnepek előtt ezen is legyünk túl,hogy felejtsük el mindent ami a 2011 év tartogatott számunkra.És milyen jól tettünk,mer nagyon jól sikerült,de megérte. Erről írok a következő posztban.
Kitalálós versikék
Egészen felfordulás volt ma minálunk. Ugyanis jött a karbantartó mester,hogy engedje ki a fűtőtestekből a vízet, cseréljen csöveket mert esett le a nyomás a kazánnál,addig mi hárman a kis szobába csoportosultunk az olajkályha mellett:)
Zselyke az ágyban játszott ( nem is tudtam volna Zselykit földre tenni a nagy rendetlenségben), addig mi ketten Bogival kártyáztunk,míg elő nem vettünk a polcon régóta pihenő Nyulász Péter: Mi az ami című könyvet. Én felolvastam Boginak a verseket és mondanom sem kell,hogy meglepő módon Bogi jól tudta a válaszokat.Ha pedig nem tudta kitalálni miről van szó,elég volt belenézzen a könyvbe,hogy némi gondolkodás után rávágja,hogy mit jelent a vers egy szóban:)
Annyira megtetszett Boginak a kitalálós versikék, hogy este még lefekvés előtt is mese helyett, kérte, hogy olvassak a versekből,hadd találja ki mi is rejtőzik a versben:)
Jókat derültünk. Kellenek a nagy kacagós,hancúrozós esték (közben én fulladoztam a nevetéstől,mert tudniillik köhögő rohamot kaptam,mert még nem gyógyultam ki teljesen a hűlésből, közben Bogi fogta le a számat,hogy már olvassam tovább).
Zselyke az ágyban játszott ( nem is tudtam volna Zselykit földre tenni a nagy rendetlenségben), addig mi ketten Bogival kártyáztunk,míg elő nem vettünk a polcon régóta pihenő Nyulász Péter: Mi az ami című könyvet. Én felolvastam Boginak a verseket és mondanom sem kell,hogy meglepő módon Bogi jól tudta a válaszokat.Ha pedig nem tudta kitalálni miről van szó,elég volt belenézzen a könyvbe,hogy némi gondolkodás után rávágja,hogy mit jelent a vers egy szóban:)
Annyira megtetszett Boginak a kitalálós versikék, hogy este még lefekvés előtt is mese helyett, kérte, hogy olvassak a versekből,hadd találja ki mi is rejtőzik a versben:)
Jókat derültünk. Kellenek a nagy kacagós,hancúrozós esték (közben én fulladoztam a nevetéstől,mert tudniillik köhögő rohamot kaptam,mert még nem gyógyultam ki teljesen a hűlésből, közben Bogi fogta le a számat,hogy már olvassam tovább).
Nagylányom figyelmeztet
Ma sétálunk hármasban a lányaimmal. Boglárka nem szereti ha babakocsival a kerékpársáv irányában sétálok,még akkor is ha nem közlekednek a biciklisek. És nem ez volt az első alkalom,hogy Boglárkám mondja nekem,hogy a járda bal oldali sávján a biciklisek járnak,ilyenkor rám parancsol,hogy menjek át babakocsival a jobb oldali sávra:) Aranyom, a kicsi kezecskéivel hadonászva mondja nekem így,, már hányszor mondjam ,hogy ott a biciklisek járnak:) Nem volt mit tennem a szabály az szabály, és én így engedelmeskedtem az én határozott nagylányomnak. Jól esett a figyelmessége. Ha példát akarok mutatni ,akkor lépnem kellett (de tudniillik,hogy magamnak nem szoktam betartani a szabályt),sok olyan hely van, hogy a kerékpársáv sima felületű,mint a járókelősáv. Ezért többnyire kényelmesebb a kerékpársávon sétálni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




