2009.04.06-08 (H-Sz) Mindenféle

Hétfő: Szerencse,hogy itthon voltam vakáción)amúgy sem mentem volna munkába,mert hétfő szabad vagyok),szépen sütött nap ,ketten Bogicával az orvos felé vettünk az irányt,hogy egy pillantást vessen a szájpenészes nyelvére s hogy meg tudjam nem-e ajánl még valami más szirupot vagy kenőcsöt? Elég volt,hogy szépen megkérjem Bogikát,hogy mutassa meg a nyelvét a doktornőnek máris tátotta a kis finom,ici-pici,puha szájacskáját.Azelőtt itthon többször kértem,hogy mutassa meg nekem is,hogy volt idő megtanulni ezt is,de enélkül is elboldogultunk volna,de a lelkem mélyén örvendtem,hogy engedelmesen végrehajtotta a kérésemet. Ráadásul még az orvos is meg dícsérte,ez nagy szó amir ugyancsak titkon büszke voltam. Ezután még elmentünk a parkba a játszótérre,de onnan már nagy nehezen tudtam ha cipelni a leánykámat:S Tudtam,számítottam rá,hogy nem lesz jó vége mire eljön azaz óra,hogy haza kell menni.Igy aztán kénytelen voltam felvenni és úgy arrébb menni egy kicsivel mert úgy magánkívül kapálódzott,csúszott lefelé,izgett-mozgott,sírva hogy tegyem le.felőlem maradhattunk volna egész nap a játszón,de akkor elmarad az ebéd,délutáni alvás.Az egészben az volt a legrosszabb,hogy amikor már kissé megnyugodott a kocsiban azt kellett látnom,hogy a mosatlan kezét teszi a szájába:S:( Most ha lett volna hová menni kezet mosni rögtön oda vittem volna,de így a város közepén??? Pont ez nem hiányzott nekem, főleg hogy mindezek tetejébe gombás a nyelve,na de nagyon bosszantott ez engem,de nem volt más megoldás...... legközelebb viszek egy kis palackos vízet és törlőt hogy azzal legalább töröljem le a kezét valamennyire ha már a városban vagyunk, s még ha be találja falni a kezét.Még akkor is ha mérgében tette,ha nem de ki tudja legközelebb mi lesz,de legjobb elkerülni,és menteni a menthetőt.
Kedd: A gyerekkori barátnőm Éva és a férje Endre jöttek hozzánk köszönteni névnapunk alkalmából Mirjamka lányukat otthon hagyva ,mert így is későre jöttek és aznap oltást is kapott a pici.És legközelebb ha jönnek a kicsivel fognak beállítani,alig várjuk s főleg Bogica miatt.Felköszöntötték Bogit születése napja alkalmából egy nagy magasság mérő,plüss nyuszikával aminek nagyon örvendett.Eleinte kissé megilletődve,távolságtartóan viselkedett Éviékkel,de aztán végül megbarátkozott,mert boldogan integetett nekik az ajtóból ,miközben úgy köszönt.hogy szia-:P Na de azért az elején mondtam a kislányomnak,hogy Endre bácsi,Éva néni,hogy így tanulja meg a nénik,bácsik nevét mire a barátnőm elszólta magát,hogy ő nem néni:P:D Én pedig mondtam,hogy nekem ő nem néni,de a kislányomnak már nénit kell mondjak. Szép este volt
ahhoz képest,hogy későn jöttek,keveset ültek és Bogika is már álmos volt.
Szerda: Fejlődik a szókincse Bogicámnak, újabb és újabb szavakkal,mondatszerkesztéssel lep meg bennünket napról napra,hogy sokszor nehéz követni,hogy mikor mit is mondott.Már rendesen lehet neki mondani,kérdezni bármit mert magától tudja rá a választ,megérti,hogy mit akarunk kérdezni s már ezzel sokat segít nekem:) délután készülődünk a városba,ugyebár az apukák általában véve hamarább végeznek az öltözködéssel,míg az anyukák később végeznek az öltözködéssel,mert előtte még a gyereket kell öltöztetni cipő,kabát,sapka.Igy aztán megkértem a drága férjecskémet,hogy fogja meg a táskámat amíg elkészülünk Bogival,de mivelhogy nagy sietségben hirtelen nem ötlött eszembe ,hogy hová a csudába tehettem a táskám,hogy nem kapom:( Mi Bogicával indulásra készen állunk az előszobában,észre se vettem,hogy Zoli lement már a kocsihoz,ezért megkérdeztem a Boguskát:
Anyuka:Hol a táskám?
Bogi: nem láttam?
Anyuka:Biztos,hogy nem láttad a táskámat?(pedig aztán észbe kaptam,hogy jé Zoli levitte,de folytattam a beszélgetést Bogival,csakhogy lássam, tudja-e a választ:P)
Bogi:kicsit elgondolkozott,az ajtó felé nézett,majd hozzá tette,hogy apuka levitte:D
*
Amióta Boginak megvan a játékkályhája rendszerint reggelenként az az első dolga,hogy nekem kávét főzzön,ahogy tőlem látta öntött a kis kávéskannából,majd megkavart,és megkínált.Utána már vette is ki a kezemből és tette be a poharat a mosogatókagylóba:) Az igazi főzésre ma került sor először.Az egyik lábosból ,,töltött,, a másik lábosba,a kicsi főszeres dobozokból megsózta kicsi kezecskéivel az ételt ahogy látta tőlem,utána pedig az összes főszeres dobozokat a szemétbe dobta.De nem a rendes szemétbe, ha nem kitalálta,hogy a forgó fotel legyen a szemét és oda dobta el a játék dobozokat:) Hogy milyen jól kitalálta,hogy hová kerüljenek az üres dobozok, mi leygen a szemét,hogyan főzzön,Mindezt egyedül találta ki,nem hiába szeretnek a gyerekek kitartóan játszani csakis akkor amikor ők maguk találnak ki szabadon engedve fantáziájukat.Mondjuk ha én mondtam volna,hogy mit csináljon egy idő után megunta volna vagy nem szívesen játszott volna.Kell a szabad játék ami örömmel tölti el a kis lurkókat. Az én lányom már csak olyan,hogy valamiből újat tud tud kihozni.

2009.04.04.(Sz) Születésnapi képáradat

Csodatorta ami elkápráztatta és öröm

Kétéves mosoly és nézés:)

Tortával

Inkább beszéljenek a képek mert azok mindent elárulnak........

Tortaevés segítséggel és elgondolkozva lent

Bújócska

Próbálgatja az újonnan kapott játékkályhát amit a nagyszüleitől kapott:)

Van egy kicsi bökkenő ami a születésnapi partit illeti a tavalyihoz képest,nem mintha lelkiismeret furdalásom lenne,de nem lehetett jelen az összes családtag bizonyos okok miatt. Nagyon jól emlékszem az első születésnapi partyra amikor tartottunk,a délutáni órákra amikor felkelt a leánykám, amikor meglátta a lufi sokaságot fel díszitve a nappaliban,amikor megérkeztek a vendégek,ahogy viselkedett Bogica. A kislányom minden egyes mozdulatát,arckifejezését amilyen kedvében volt akkoriban úgy látom magam előtt most is mintha a tegnap történt volna.Sőt egyenesen állítom elfelejteni nem tudom a leánykám akkori és mostani állapotát ahogy érezte magát a születésnapján,úgy peregnek az események mint egy mozifilm,hogy leírnom muszáj.
A sors érdekes fintora,vagy csak én gondolom úgy,hogy az első születésnapján mindenki jelen volt a nagyszülőktől kezdve a dédszülőkig,a dédszülőktől kezdve egészen az összes keresztülőkig. Bizony mondom,hogy akkor a leánykám egész délután mintha kissé kedvetlen lett volna,mintha mindenkire haragudott volna,nem tudta mi történik körülötte,nagy kikerekedett szemmel ,csodálkozva nézte a tortáját.Szóval egyöntetűen állítom egész este olyan nem akarom,nincs kedvem arckifejezéssel viszonyult mindenkihez vagy mintha valami nem tetszett volna. Mindezekkel szemben a második születésnapján el kell árulnom,hogy a leánykám sokkal felnőttesebben viselkedett,mindenkivel barátságos,kedves volt,felfogta hogy mi történik körülötte,épp ésszel a maga módján mint egy két éves megértette,hogy őt ünnepli mindenki.Mosolyogva,vidáman nézte a tortáját ,és merem állítani,hogy kis segítséggel el is tudta fújni a kettős számú gyertyáját. Egyszóval angyalian édes volt a ruhácskájában ( ne felejtsünk el,hogy a ruhát még karácsonyra kapta Emőéktől), és az egész természete mármint az egész Boglárka elbűvölt mindenkit.El kell árulnom,hogy sajnos mindenki nem lehetett jelen a rendezvényen és aki még a szívemnek is kedves mert sok segítséget kaptam-kapok tőlük. Apukámat a hokimérkőzés az öregfiúkkal elszólította Budapestre ami ugyancsak nem is baj,hiszen óriási áldozatot hozott azzal,hogy megvette az unokájának a forgó fotelt ami ugyancsak a mi ajándékunk. Köszönjük szépen.Hiányzott még nagymamám is bogika dédmamája arra hivatkozott,hogy köhög,megvan hűlve és így már teljesen érthető volt,hogy nem jön hozzánk,hogy nehogy lekapjunk a náthát ismét.Végül,hogy miért nem jöttek el hozzánk Emő keresztmamáék Vásárhelyről annak pontos okát nem tudom,.de amit hallottam fél füllel húsvétra készülődtek. Eljöhettek volna így is,úgy is de ami késik nem múlik majd bepótolják.

2009.04.04.( Sz) 2. születésnap reggelén

Már reggel 8,55 perckor abban az órában amikor megszületett kér évvel ezelőtt mi ketten az apjával fel köszöntöttünk a mi édes Boglárkánkat hatalmas puszival,ölelésekkel tarkítva. Aztán a délelőtt folyamán anyósom köszöntötte fel egy szál rózsával:) Nekem pedig sikerült megörökítenem ahogy Bogika ahogy egy igazi kislányhoz illik,és a ahogy fogja nagymamájától kapott virágot és nézte,nézte és csak nézte. A fenti képek pedig csodásak.

2009.04.03.(Péntek) Tortasütés és a Raffaeló kókusz golyó

Tortát nem rendeltem a boltból a születésnapjára mert azon a véleményen vagyok,hogy a házi süti sokkal finomabb,ízletesebb s ráadásul Bogica is ehet belőle. Ezért nem is maradt Bogi előtt titokban a tortasütés,sőt ellenkezőleg délután mikor felkelt szemtanúja lehetett az Áfonyás-gesztenyepürés krém kenésének. Megkóstolni ugyan nem kóstolta meg,de élvezte a krém sokaságot a tortán és amikor díszitésre került a sor Bogica is sgített a Raffaelo-kókusz golyókat körbe rakosgatni a torta tetejére. Olyannyira élvezte a tortadíszitést,hogy rögtön eszébe vésődött,kipróbálta vagy helyesebben mondva kitalálta,hogy miért is ne tegyen kókusz golyót a torta oldalára is?! Olyannyira jól sikerült,megállt a torta oldalán az egy szem kókusz golyó,hogy ezek után már nem volt kérdéses,hogy körös körül fel díszitsunk a torta oldalait is. Egyem meg a kicsi szívecskémet,a kicsi ügyes kezecskéit ,okos gyönyörűségemet,hogy milyen jól kitalálta,hogy lehet még másféleképpen is dísziteni a tortát. Már kétévesen adott ötletet is.Mi ketten anyukámmal egy jót nevettünk,de hagytunk csinálja továbbra is és követtünk Boglárkánk példáját.

2009.04.01. (Sz) Boglárka az énekesnő :P

Boglárkám a kezébe vette a Karácsonyi meglepetés című naptár apró két könyvecskéit és mint aki tudja mit kell tennie ilyenkor máris úgy tartotta a két kezecskéiben mint egy kicsi óvodás aki énekel.Öröm volt nézni.

2009.03.-29 ( -V) Ezaz

A hitvesi ágyunkban nézegette az Annapetit,hogy mi t9rtént és hogyan zajlott a tegnapi napunk arról nem akarok írni.Legyen annyi,hogy minden hónap valamelyik hétvégéjén mikor valami programunk van vagy valahová el kéne menjünk futunk fel a sürgősségre mert belázasodik Bogica,kezdődnek elölről a kezelések és ilyenkor rendszerint mindenkinek a hangulata el van rontva:S Már csak remélni tudom,hogy a torok pirosság csak télen tartott.... és a tavasz,meleg idő eljövetelével pedig a rossz napok már a múlté lesz.

2009.03.27.(P) Kire hasonlít?

Ahányszor Boglárka a bal lábát a jobb lábára teszi ülve,feküdve Tv nézés,mese olvasás vagy épp elgondolkozva miközben vár valamire és a paplankája sarkát szagolja kinyújtott nyelvével mint egy kisbaba,ilyenkor minduntalan apukám jut eszembe.Merthogy a leányom ebből a szempontból Ferike tatájára ütött,de elárulom azt is,hogy tőlem is örökölte ezt a lábfeltevési pozíciót.Aztán olyan nap nem telik,hogy én vagy a lányom ne üldögéljünk fel tett lábbal,de úgyhogy észre se veszünk.Ahogy telnek-múlnak a napok,a leánykám nő és csak nő nem tudom megállni,hogy meg ne figyeljem minden egyes mozdulatát,fejlődését. Öröm nézni,gyönyörködni benne.

2009.03.25.(Sz) Spock doktor

Valami fehér hólyagocska féleség jelent meg Boglárkám alsó ajkán egyik napról a másikra,aminek okát mai napig nem tudom,de gondolom elharapta a száját,szép lassan elrágta az ajkát ,,játékból,, vagy épp megüthette.Bár hiába tettem fel magamban a sorozatos kérdéseket választ mégsem kaptam még a netet böngészve sem.Ezért elővettem a ritkán használt Spock doktor című könyvet,hogy hátha az segíteni fog,de legnagyobb sajnálatomra ezzel sem lettem okosabb,nemhogy segített volna.Na de megjegyzem,hogy bármilyen könyvet a kezembe veszek,mert épp valamit keresgélek legyen pl.mondókás könyv is azt azonnal a leánykám kiveszi a kezemből. Igy aztán kénytelen vagyok korán reggel,délután mikor alszik Bogica vagy este olvasni.

2009.03.24.(Kedd) Reggel a lufikkal

Reggel már fél 7-kor keltünk és nyolc órára már fel voltak fújva a lufik,fel volt öltözve,a haja rendbe volt téve s már jöhetett is a kattogtatás:)Az én ötletem volt,hogy fújunk fel a lufikat mert ugyanis Boglárkám egy mesés könyvben meglátta és azóta be nem állt a szája,csakhogy ,,Hajni lufi itt,lufi ott,lufi meg amott,,:)

2009.03.23.(H) Dédivel

Már nagy barátságban vannak egymással dédivel,hogy nem győztem csodálni a leánykámat egymásnak dobálták a labdákat,babát, megmutatta mik vannak neki a szekrényében,monologizált dédinek.Végül mikor készült hazamenni dédi Bogica még marasztalta és már hozta is a kedvencét annapetit,hogy olvasson fel neki belőle. Nos,aztán dédi tata nagyon boldog volt,hogy nem tudott betelni a dédunokájával csak szüntelenül nem győzte dícsérni,hogy milyen édes,okos,ügyes és még sorolhatnám.Elárulom,hogy mosolyogva ,vidám hangulatban ment haza Feri déd-tata:)

2009.03.23.(Hétfő) Kakas és a hópelyhek

Felállt a kanapéra tányérral a kezében miközben táncolt és nézte a havazást:)

Mostanában olyan nap nem telik el,hogy esténként ne nézzen az ablak felé s ne mondaná rám nézve kikerekedett szemmel ,,Kakas-ne félj ezt mondja nappal is de többnyire este fordul elő.Nem tudom,hogy ez mit jelentsen vagy fél a kakastól,vagy tényleg hallja kukorékolni?

2009.03.22 (V) Kicsi huncut

Alvós színjáték

Nem engedte,hogy a haját rendbe tegyem ehelyett beült a sarokba lévő hordozó székbe,feltett lábakkal mint Ferike tata és visszakozott a fésülködéstől:S

2009.03.20-22 (P-V) Tanuljunk játszva 4

Először ismerkedett meg a ragasztóval,ragasztással és hogy a kivágott formákat ragasztani lehet egy másik papírra,örömét lelte benne mert újdonság volt számára.

Nézte és csak nézte a munkát

Itt pedig először megkért engem,hogy gyurmából formázzak apró kis labdákat, és azokat majd tele rakosgatta egy nagyobb gyurma labdára:) Mint kezdő ügyesen tudja használni kezecskéit, sőt egyenesen állítom született kéztehetség remélem ebben nem tévedek.Csak azt mondom amit az árkus szemekkel megfigyeltem és ezt tovább kell fejleszteni.

2009.03.20.( P)Csak egy kép

A kockákat sokkal inkább egymásmellé rakta,a két kisautóit pedig a kockák mögé tette és aszongyta ,,,Garázs,,:) Nem szólok bele a játékába inkább rábízok mindent,hogy találja ki és nagyon büszke vagyok,hogy mindig elfoglalja magát a leánykám,mindig mindenből kitalál valami játékot.Ez pedig fejleszti a kreativitást,gondolkodást.

2009.03.19.(Cs) Sapkásan

Ez a sapka kerekíti az arcocskáját s ráadásul imádom:)

2009.03.18.(Szerda) A nap kezdete és a tánc

Boglárkámnak megvan az a szokás,hogy ami a keze ügyébe kerül és nem tudja mit kezdjen a kiszemelt tárgyal vagy ha nagyon tetszik neki a két kezecskéivel az égre emeli,felfelé néz s úgy táncol körös-körül mintha örvendene neki:) Ezt pedig számtalanszor megismételte,mi pedig mosolyogva,,szeretettel,meleg szívvel nézzük a leánykánk mutatványait.

2009.03. 18 ( Szerda) Tanuljunk játszva 3

A kockákat egymásra rakosgassa,bár nem nagyon fűlik a foga hozzá:p

Torony

És akkor játszottunk repülősdit is bár ez sem nagyon érdekelte,sokkal inkább a babáit tette bele,fürösztötte:)
A repülős játékot inkább 2-3 gyerek kellene, és ez elősegíti a barátkozást.
*
A kétévesek imádnak a dobozokba csücsülni,ezért most kihagytunk a dobozon való rajzolást. Később erre is sort kerítünk.A dobozt traktorrá,repülővé is varázsolhatjuk vagy esetleg autóbusszá is,ilyenkor pedig kereket,szárnyat,hűtőrácsot rajzolhatunk rá.De szerintem és ahogy kitapasztaltam a legkisebbeknek már maga a doboz is elég..s főleg hogym ost nem tudnak még rajzolni sem,sem ízlelkednek,kóstolgatják,.ismerkednek mindenfélével.

2009.03.17.( Kedd) Tanuljunk játszva 2

szöveg

2009.03.20.(Péntek) Kicsi kétévesem avagy 23 hónaposan:)

Már csak pár hét és betölti a 2 évet Bogika,de pontosan a mai nap mondta ki először a teljes nevét és hogy hány éves,öröm volt hallani és ezért újra és újra megkérdeztünk hogy hívnak? hány éves vagy?:) Aszongyta,hogy Vésey Bogáka,két éves-már nem azt mondta,hogy két óra :p na jó azért mikor kedve van,játszani,viccelődni van kedve csak akkor szokta mondani két óra,bár ez csak most este fordult elő és remélem utoljára.Meglátjuk. :)Már egész jól megtanulta és elárulom nagyon,de nagyon büszke voltam/vagyok a kislányomra,hogy a két évet még be sem töltötte és már tudja a saját nevét és korát :D Ennél jobbat nem is kívánhatnék.

2009.03.19. (Cs) Csoki

Naná,hogy imádja Bogika a csokit mindennap enne belőle reggelire,ebédre sőt vacsorára is ha adnám,de erről szép lassan leszoktattam még a múlt hét folyamán erről majdnem megfeledkeztem beszámolni.De most nem valami kitörő örömmel de mégiscsak rászántam magam,hogy meséljek egyet s mást a csokiról. Ha délután felkelt első dolga az volt,hogy a csokit kérte,ha este megéhezett könyörögve sirt,hisztizet hogy márpedig neki csokicsokicsoki kell,bevallom eleinte olyan vajszivü voltam ,hogy minden gondolkodás nélkül adtam neki csokit.Csak épp ne sirjon,ne éhezzen és csak egyen valamit mert ilyenkor mindig sajnáltam,hogy szakadt meg a szivem ha megvontam a csokit.Aztán úgyahogy minden erőmet összeszedve korlátot állitottam fel a leánykámmal szemben,hogy most előbb meg kell enni a levest,vacsorázunk,eszünk és majd utána kapsz csokit Az este kivetlével mert akkor nem a tudna aludni.. Eleinte megvoltam ijedve,hogy vajon mi fog kisülni belőle? Gondoltam magamban vajon fog-e rám hallgatni? Vagy meddig fog sirni a csoki miatt?És vajon eljutunk-e odaáig hogy szépen megebédel, megvacsorázik ahelyett hogy a csoki szót emlegetné? Na de alaposan kellemesen csalódtam mert ugyan sirt,kérlelte a csokit,hüppögöt de szerencsére megnyugodott,szépen leült és elfogadta hogy nem adok csokit.....Aztán miután szépen evett utána megkapta a jutalmát,elértem Bogicánál hogy előbb rendes kaját egyen és majd jöhet a finomság.Melyik gyerek ne enné meg előbb a csokit mint a levest vagy egyebet? Nehéz gyereket etetni,könyörögni,kiimádkozni hogy egyen:S Nagy türelem,higgadtság kell az ilyesmihez,de megérte. Az más lapra tartozik ha már napok óta nem volt levegőn,Isten ne adj fáj a torka,lázas ilyenkor természetes hogy csokit adtam mert azt jobban kivánja mint az egyszerü kaját.

2009.03.18. (Szerda) Hány éves vagy?

Közeledik a második születésnapja,és így aztán lassan mindennapossá vált,hogy megkérdezzük Bogikát,hogy hány éves vagy? Meg is tanulta,közben tudja,hogy ez valami nagy komoly dolog amit illik tudni, így aztán elmosolyog,nevethetnékje támad van olyan is amikor elfordítsa a fejét mert nem akarja mondani.Tegnap például mikor anyukám megkérdezte a kis unokáját,hogy hány éves minden teketóriázás nélkül egyből rávágta,hogy két óra:) Egyem meg a kis kétévesemet,hogy ilyen édes,mókás tud lenni,hogy képes meglágyítani a szívünket,mosolyra tud minket fakasztani.Az est folyamán még többször rákérdeztem hány éves vagy-mindig egymásután,gyorsan kimondta két óra,két óra:) És mindezt szélesre húzott szájjal mondta.

2009.03.16.(H) Bilikönyv

Eddig nem is nagyon állt szándékomban,hogy bilire ültessem a leánykámat a betegségek miatt,a hideg miatt féltettem,vetkőztetni -öltöztetni nem időigényes,sőt egyenesen idegesíti Bogicát is mert ilyenkor általában megzavartam a játékában.Mindez teljesen érthető. Éspedig tudtam,hogy értelmileg is megérik a bilizésre,három éves koráig van bőven idő,hogy szobatisztává váljon emiatt nem aggódtam.Inkább türelmesen kivártam a megfelelő napot,észrevétlenül,minden görcsös várakozás nélkül,hogy vajon mikor is fog eljönni ez a nap.
Úgyhogy eddig nem is sürgettem ,nem erőltettem a bilizést,sőt nem is kérdeztem,hogy kell-e a bili? hanem inkább pelenkázás közben meséltem,mutattam hogy épp mi került a pelenkába,hogy a leánykám már teljes ésszel felfogja,érzi,hogy most éppen pisi vagy kaki került bele:)
*
Eddig a Bilikönyv ott lapult a szobája könyvespolcán a mesés könyvek között egészen a mai napig,mígnem azzal jön hozzám,hogy olvassak belőle. Még csak el sem kezdtem az olvasást máris kérte a bilijét mert tudta,hogy az bilikönyv.Meglepődök de boldogan hozom is a bilijét,ráültetem pedig látom jól az arcán,hogy meg van ijedve de semmiképpen sem ellenkezett:) Ráültetem a bilire,előtte leteszem a kis széket a kockákra vágott almával,miközben eszik,ül a bilin én olvasok a Samuról szóló bili sztoryt. Nos, 20 percig hagyom Bogicát a bilin nem jött semmi. Nem essek kétségbe,hanem elhatároztam.hogy még délután is biliztetni fogom,merthogy most egyelőre tavasszal napjában kétszer szeretném bilire ültetni és így tovább......
*
Délután mikor felkelt a leánykám a szunyókálásból,felállt a nappali kanapéjára és elszólta magát kaki,kaki-én máris rohantam a biliért-ismét ráültetem de nem reménykedek semmit.DE szólt nekem,hogy most már kész van és azt mondja , ,,Biliből ki baba,:P Ha kérte akkor már azonnal fel is állítottam és mit látok? Hát a kakit:D Együtt örültünk,megmutattam a bilijét és ragyogó arccal,büszkén nézte teljesítményét:)
*
Hozzáfűzöm még,hogy most este legalább 4-szer egymásután el kellett olvassam a Bilikönyvet mert Boglárkám kérte és csak újból kérte ahogy a végére értem a könyvnek:)
Elmondhatom őszintén érdemes volt beszerezni és várni a bilizéssel.

2009.03.16. ( Hétfő) Tanuljunk játszva avagy házi Gekko

Végre sikerült rászánunk magunkat a foglalkozásra,de nagyon nehezen egyrészt a hangulatom miatt,másrészt mert a legtöbb esetben az adott helyzet határozza meg,hogy sikerül-e végrehajtani az adott feladatokat. Elsősorban Bogica részéről mert van olyan perc,hogy nemakarom vagy akarom ezt meg amazt megcsinálni eszébe jut valami és akkor azt akarja csinálni vagy éppen szégyenkezve elfordítsa a fejét.Szerintem kitűnő a házi foglalkozás és nagyon remélem sokáig fog tartani ,mert ilyenkor úgy érzem hogy szigorúan be tudom tartani a rendet. Mondjuk,hogy holnapra is készülök,de mindig újabb és újabb mondókát tanulunk ami kizárólag a mozgáshoz kapcsolódik,rajzolás,gyurmázás,labdázás,babázás és még sorolhatnám mi mindent mert rengeteg jó dolog van csak az időt kell megkapni....... Igy aztán a mai nap inkább egyszerű utasítással,egymás segítéssel,együttműködéssel kezdtük a napot.Éspedig azért választottuk ezt mert Bogicám imádja amikor utasítom mert mosolyogva segít,végrehajtsa a kérésemet vagy éppen elszégyelli magát ha valamit nem akar.Az utóbbi véletlenül jött be,de láthatóan élvezte:S
*
Figyelem ha látjuk,hogy gyermekünk elmélyülten játszik,el van foglalva valamivel vagy éppen nincs kedve valamihez akkor hagyjuk,hogy fejezze be az elkezdett játékát. Utána pedig jöhet együtt játszás,nálam legalábbis ez van mostanában s főleg most,hogy munkába is járok nehezebb.De megpróbálom.
Első: szinte mindennap azzal kezdi Bogicám a napot,hogy a labdát összegyűjti célba dobja ügyesen a bal lábával vagy éppen a kezével,mindegy kivel labdázzon a lényeg ,hogy ez ne maradjon ki.
Kettő: második nagy kedvence az illesztők merthogy ma is akárcsak máskor szépen bevonult a szobájába kirakta az illesztőket,most pedig próbálja kirakni a kis micimackós puzzlet. Ez szinte mindennap megismétli,gyakorolja szorgalmasan az egész lelkét beleteszi ami ugyancsak kevésbé sikerül,de szerencsére nincs lekésve.DE! tanulja,próbálkozik vele. Ezzel kínlódott,hogy jól kirakhassa amikor bementem a szobájába,hogy elkezdjük a kreatív foglalkozást.
Három: Szeretik a gyerekek az elbújós,eldugós és utánzó játékokat.Boginál nevetést,vidámságot,nagy lelkierő sugárzik egész lényéből amikor például ma megkértem keresse meg a labdát a villanyfűtőtest mögött, harisnyás pipi babáját az ágyában a takaró alatt,a micimackót a fiókban vagy pedig a kis zöld labdát a sárga kutya háta mögött. (kell a szín is). Ezeket megkereste,meg is kapta majd nekem adta. Arra vigyáztam,hogy ne lássa,hogy mit hová dugok el.
Négy: A kérés után következett az utasítás mondtam,hogy az összes babáját,maciját,lovacskáját fektessünk a földre egymásmellé. Ez ugyan nem nagyon érdekelte,de megcsinálta csakhogy kissé távolabb rakta őket:) Mikor kedve van és akarja meg tudja csinálni:P Végül a macit tegye a székre vagy pedig a kiságy rácsát vegye ki ,tegye vissza .Ezt többször gyakoroltunk,mondtam,magyaráztam elkel kis segítség ebben,de élvezetét lelte benne.
Öt: Négykézlábra álltunk és úgy mentünk közben a kutya hangját utánozva,de lehet egyéb állathang is.:P
Hat: Utánoztunk tükör előtt egymás mozdulatait,mimikáját!Tátogttunk mint a halak,forgattunk a szemünket,bólintottunk,nevettünk,komoly arcot vágtunk,nyelvkidugósat is játszottunk.Többé-kevésbé utánzott engem,inkább nevetett rajtam,hogy én miket csinálok.Sőt kaptam is egyet a lányomtól.Még hogy ilyet.
Hét: Mondóka minden napra kell,mert fejlődik a szó kincs. .Asztal alá bújtunk és mondókáztam,persze Bogi hallgatta de ebből is lehet valamit tanulni,mikor kedve van utánam mondja,ismétel főleg akkor ha nagyon tetszik egy-egy szó vagy mondat.Ilyenkor rendszerint szokta mondani,hogy még egyszer s akkor újra és újra elmondom a mondókát.

Csendjáték:
Csitt,csitt,pad alatt,
Bíró van a szék alatt.
Aki meg fog szólalni,
Az fog holnap számolni:
Kukk,mukk,belekukk.

A lányom imádja az asztal alá bújosat. Most inkább az egyszerű,jövő-menős,tesz-vesz,nézős,utánzós játékot választottunk amikhez nem kell nagy felhajtás és eszközök és ami a legfontosabb nincs rendetlenség sem.Ez nem lényeges,csak nekem a hangulatom alábbhagyott a mai nap.
*
Szerintem ajánlatos egy nap kétszer is elvégezni a tanulva játszást: délelőtt és délután is. Én benne vagyok.

U.i. Jövünk gazdagabb,mutatósabb foglalkozásokkal és képekkel tarkítva.Ma nem tudtam volna képet csinálni mert kimerült az elem még akkor sem ha akartam volna.

2009.03.14.( Péntek) Édes,gyönyörű kicsi galambocskám

Mostanság a babák vannak előnyben ami a játékot illeti......

teszi-veszi őket, hordozza egyik szobából a másikba,eteti őket de csak akkor mikor ő is eszik,tolja a kocsiban:)

Szép szemű tündérkém:)

Kiatálta a kisasszony,hogy mint a két lovacskára tesz egy-egy babát,és majd ő is lóra pattant:) Hát nem érdekes?

2009.03.13.(P) Csak télen és mert olyan szép

Téliesen és vissza nem térő pillanati kép 23 hónaposan:)

2009.03.12.(Cs) Babahalmok :)

Azzal kezdődött az egész játék,hogy Bogicám kitalálta,hogy először Meli mama hátára pakolássza az összes babáit:) Majd cseréltek......
és Bogicám hátára is kerültek babák amit nagyon élvezett:)

A sárga kacsa hangját mostanig nem szerette,most már hangjára táncolt,tornázott,körbe menetelt:) Melike mami volt a ,,vezető,,Ferike tati a ,,lemezlovas,,

2009.03.11.( Szerda) Papucsosan mint a nagyok

Apa papucsában:)

2009.03.12. (Csütörtök) Képáradat vidám hangulatban

Ma itt voltak szüleim és amikor sokan vagyunk a házban természetes,hogy ilyenkor a leánykám mindent megtesz,hogy rá figyeljünk. Örömében ugrabugrált,táncolt, szaladgált körbe a szobában,hangosan nevetgélt és eközben érdekes hangot adott ki,hogy megfogalmazni nem tudom,ezt inkább hallani kell:)

2009.03.11.Tojás

Valami keveset eszik a tojásból,de akkor is inkább a főtt tojás sárgáját csipegeti mikor kedve tartja,bár nem valami tojásimádó:S Na de azért reggeli közben megragadott egy tojást és azt hámozta meg Boglárkásan:P

2009.03.10. Apukával......

Hiába gyógyult meg Bogicám az influenzából,hiába nem volt láza,sem hőemelkedése,de mégiscsak folydogált az orracskája fehér váladékként.Gyulladáscsökkentő hatásként,természetes módon,kamilla teával pároltunk hármasban:P Ez ment három napig napjában kétszer,de megérte mert a hatása sokkal gyorsabb volt mint sem gondoltam erre.Bogicám nagyon élvezte az inhalálást a nagy lepedő alatt:) Ma már szerencsére nyoma sincs a az orrfolyásnak,kopp-kopp.

2009.03.09. Házi játék és képek

Jókedvvel vetette bele magát a leánykám a párnákon való lépegetésbe,egyensúlyozást előre és vissza,lovacskázott is amikor elunta akkor a lóra feküdt és simogatta.Utána még memória kártyáztunk,sorba raktunk őket egymás mellé,én pedig megkértem Bogicát,hogy a mondott tárgyat keresse meg a kártyák közt és majd adja ide nekem.Először csak ült,ült és csak ült,mosolygott,lehajtotta a fejét s hiába kértem,hogy adja ide nekem az általam kért képet nem adta ide,húzta az időt,vártam.Semmi reakció.Mondtam egy másik nevet és ezúttal jól láttam,hogy megtalálta a képek között de ekkor sem nyúlt egy ujjal sem hozzá. Mosolygott,türelmesen kivártam a végét mígnem végül belement a játékba s már készséggel adta nekem a megnevezett képet.Egy idő után megunta,hogy a végére sem jutottunk el:S

2009.03.09.( Hétfő) Orvosnál

Adja meg a Jó Isten és legyen olyan igaz minthogy itt ülök a gép előtt, a lelkemet teszem oda,hogy pötyögtetem a gondolataimat,viharos érzéseimet,mindennapjainkat. Csakhogy meglegyen az én kis mókusomnak is hogyha már nagyobbacska lesz és nagyon remélem hogy érdekelni is fogja,hogy elolvashassa hogy mi minden történik velünk.Legyen jó vagy akár rossz napunk.
Nos, ma a szokásos 9 óra helyett 11 körül indultunk az orvoshoz ahol is rengetegen voltak,de most történt meg először,hogy képtelen voltam a sorunkra kivárni. Ha már sok volt a beteg a váróteremben,ha már szépen megkért az orvos ma még menjünk vissza felülvizsgálatra és a mi a legfontosabb ha már anyagilag el volt rendezve akkor összeszedtem minden erőmet, szégyenérzetet nem is érezve bejutottunk a hátsó ajtón. Ez a titkosított ajtó ahová rendszerint csak az orvos szabad belépjen,de mivelhogy kedves,jó ismerősünk be osontunk,hogy legalább a torkát nézze meg.Szerencsére volt olyan kedves az orvos,volt olyan jó kislány Bogica és minden a legnagyobb rendben talált ami a torkát illeti hogy fel lélegezhettem.Húúúúú,ezek szerint nem lett volna értelme várakozni a betegek közt,hogy még valamit elkapjunk.Ebből köszönöm szépen nem kérek,túl sok volt az eltelt két hét.
Ez a sok vírozis,betegség megtanított engem arra nem mintha eddig nem kapott volna vitaminokat,de most jobban odafigyelek mindenre,hogy télen,tavasszal és ősszel rendszeresen kell adni C vitamint,vasat és egyéb vitaminokat.Pláne télen mikor nem olyan gazdaságos az étrend. Remélem ezután már csak jó lesz minden,de az orvos még arra is figyelmeztetett,hogy nem tanácsos nyirkos,erős szélben kivinni sétálni. Sajnos most rossz idő van,de ha jó idő is lesz akkor is min.15 perc séta,aztán még többet és így tovább.
Az étvágya sajnos a tegnaptól alább hagyott ,de 10 napig Peritolt kap,vasat amíg elfogy,C Vitamin sokáig kell és akkor van még a Herbalife ami kb.csak 3 nap múlva érkezik Amerikából.

20009.03.08. ( V) Nőnap és névnap

Ma megünnepeltünk a család összes hölgytagjait és Zapu névnapját merthogy március 8-ra esik. Isten éltessen drága kicsi férjecském:) Igen ám de mivelhogy márciusban van Gábor sógorom és az én névnapom is így aztán duplán köszöntöttek fel bennünket anyósomék.És hogy ne kelljen háromfelé menni köszönteni így az egész Vécsey család Marika mamiéknál gyűlt össze,először arról volt szó,hogy délben egy óra körül megyünk,de mivelhogy Bogica aludt így megvártunk a délutánt. Ez is inkább Gabi ötlete volt mert imádja pici unokahúgicáját, szívére vette,elérzékenyülve mondta,hogy mégsem lenne jó kihagyni a nagy társaságból Boglárkát mert imádja ha sokan vagyunk:) Inkább várjuk meg az ebédidőt és amíg jól kiaulssza magát kicsi gambocska. És milyen jól tettünk mert aztán csatlakoztak hozzánk a szüleim is,az öcsém is így aztán volt nagy öröm,beszélgetés, nőnapi és névnapi köszöntések,koccintások, tészta -és keksz evések:) Bogicám is kapott egy szál virágot a két nagytatától,Zapu már a tegnap felköszöntött bennünket csokival és Gabi is csokival ajándékozott meg. Kép majd lesz erről.
*
Boglárka azt sem tudta hova legyen örömében mindenkinek osztott,kedveskedett is -meg nem is,nem tudta kinek kenje a kezét,egyformán akarta osztani mindenkinek a halomra gyűlt kekszet,csokit, egyformán akart adni a két nagymamájának,nekem,Zsófinak és Gabinak.Előfordult,hogy zavarában mivelhogy nem jutott mindenkinek az édességből merthogy nem is voltak azok felbontva inkább az üres székre tette:P Gondolom ez volt Bogicának a kicsi fejében,hogy vagy mindenkinek jut mindenből vagy inkább senkinek nem add:P Volt ám emiatt nevetés,hogy milyen édes,kedves és kicsi okoska tud lenni az én kislányom. Kell ennél több?
*
És akkor egy kicsit a nagymamákról: Amíg anyósoméknál időztünk miközben ott voltak a szüleim is sokkal inkább Marika mamájához bújt,puszilta,hívta játszani,beszélgetett sokkal inkább az apai nagymamájával és keresett menedéket amikoris megunta,hogy mindenki körülötte legyeskedik. Helyesebben szólva játszani,beszélgetni,puszilgatni persze köszönni szépen ebből nem kért Bogicám,sőt még az anyai nagymamájával sem akart barátkozni mintha haragudna. Pedig nagyon jól tudjuk,hogy mind a két nagymamája nagyon fontos a leánykámnak,egyformán szereti mindkettőt,de amikor már haza jöttünk és feljöttek a szüleim is akkor már kellett neki az anyai nagymama játszani:) Már barátságos volt és ha kellett boldogan meg is puszilhatta volna, sőt vidáman integetett nekik mikor indultak haza:)

2009.03.04. (szerda) 23......

Ennyi idő telt a lányom születése óta és nap mint nap elnézem,hogy az a parányi,apró kismanó akit először megláttam meghatódva,a boldogságtól sírva mostanra milyen szép,magas,vékony nyúlánk kislánnyá cseperedett.Mondjuk lehet 89 cm merthogy mikor utoljára megmértem 87 volt és most 92-es ruhákat hord:) A fogai számát megszámolni eddig nem tudtam,de van belőle bőven,sokat csiripel mint egy kis madárka mindenfélét,kifejezi kívánságait,érzelmeit,saját akarata van amit tűzön-vízen keresztül is visz,és én ebben teljesen megbízok mert jól is csinálja:P
*
Eljött annak is az ideje,hogy például már a szalámit a kenyérre teszi s úgy falja be ahogy tőlünk látta,ez az amit majdnem elfelejtettem ide írni:PAzt hiszem röviden ennyi elég is mert újabbat nem tudok mondani.

2009.03.07.(Szombat) Napjaink mostanság.... dühöngő

Mostanában ránk járt a rúd két hetes itthon ülésekkel,köhögéssel,megállás nélküli tüsszentéssel,erős orrfolyással,lázzal,orvosság bevétellel,orvoslátogatással és hogy tovább ne említsem mert égnek áll a hajam mindezektől.Első héten kezdte Boglárkám és ő már-már meg is gyógyult,de kezdtem én az ismétlődő,csúnya betegséget amit sajnos kicsi galambocskám újra elkapott.Ezen nincs mit csodálkozni a legyengült szervezet újra elkapta az influenzát.Ilyenkor olyan nap nem volt aztán,hogy ne dühöngjek,tanulni,blogolni, normális módon játszani mert nyűgösek voltunk,levegőzni,sétálni nem tudtunk és még az étvágyunk is alábbhagyott.Ezek után kérdem én csak nálunk fordul elő mindez vagy másoknál is????
És ennek a nyavajás influenzának én vagyok csakis az okaaaaaaaa és persze a lányom betegségének is...... merthogy adott egy fiatal anyuka aki:
-idő előtt visszament tanítani gyerekek közé
-bármikor haza hozhat bacikat
-elmúlt két hétben még most is visszacseng a fülemben,hogy ez meg amaz a gyerek lázas,fázik,náthás,de ott ülnek az iskolapadban anélkül ,hogy haza mentek volna mihamarabb
-késő volt mert másnap már el is kaptam
-elég egy megfázás még nekem is mert ugyebár mostanában gyakran fáztam a suliban,és ha már megfáztam könnyen elkaptam a hűlést én is amit majd csúnya köhögés,láz kísért
-már nem is emlékszem mikor voltam én influenzás vagy egyszerűen beteg,mert amíg nem tanítottam távol állt tőlem minden betegség kopp-kopp,de most......
- és akkor még a héten ez volt csütörtökön a biztonság kedvéért elmentem röntgenvizsgálatra,hogy nehogy tüdőgyulladásom legyen ( tudat alatt tudtam fölösleges mert semmi bajom),de mégis nos. Már ahogy beteszem a lábam a kórházba mindenkivel akivel összefutottam a folyosón orvossal,nővérrel mert ismernek megkérdezik ,hogy van Bogi? Mekkorát nőtt? Mit csinál és a többi? Jól esett,meg nem is bár ne lennék olyan ismert az orvosok körében. Megvan a röntgen,diagnózis:negatív minden a legnagyobb rendben. Igen ám de másnap pénteken újra elviszem a lányomat apósom segítségével az orvoshoz egy újabb vizsgálatra, a torka még mindig piros ilyenkor sírni volt kedvem,de türtőztettem magam.
-az orvos rám néz és azt mondja:,,Hajnikától kapta el....-erre tessék és ha tőlem kapta el akkor mit lehet csinálni? Megtörténik,ejsze megint én vagyok a hibás mert annak is érzem magam a lelkem mélyén vagy helyesbítve lelkiismeret furdalásom van.Felteszem magamban a kérdést,hogy akkor inkább ücsörögjek itthon,nem lehet kimenni dolgozni,sétálni mert elkapok-kapunk valamit.Megjártunk a poklok poklát ami az influenzát illeti,semmi újdonság velünk nem történik,itthon lopjuk napjainkat és várjuk a tavaszt,nyárt.
Ismételten állítom amíg itthon babáztam nem voltunk betegek,volt időm mindenre,nyugodt voltam de most mintha mindezek feledésbe merültek volna. Ha újra kezdeném az egyetemet ,ha valami szakmát kéne válasszak vagy lennék kicsivel,,egészségesebb,, vagy a sors úgy megadta volna egy dolog biztos orvosnak tanulnék. Mert ugyebár a lelkem mélyén az is vagyok. Nem is tudom minek írom ide,de most egyszóval dühös vagyok.

2009.03.01.(Vasárnap) Nagymaminál

Ma egész nap Bogicám anyuéknál időzött úgysem tudtam volna vele foglalkozni itthon nagy köhögések,tüsszentések és az orrfolyásom miatt s félő volt,hogy Bogi nehogy újra elkapja az influenzát.Nos,aludni nem tudtam csak az motoszkált a fejemben ha már itthon vagyok és fekszek akkor inkább tanuljak mintha csak a tanulástól függne az egész életem.Deeee tanulni is képtelen voltam :S
*
Bogicám nagyszerűen érezte magát anyuéknál evett,aludt,játszott,együtt sütöttek gyümölcsös lepényt,kis dobozokból csináltak szánkót és azzal szánkóztatták a babát. Mondtam hozzák haza a szánkót,hogy csináljak képet róla ,de ebből sajnos nem lett semmi. Ha anyukám nem volt kicsi Boguskám látókörében hanem a lakás másik részében tett-vett akkor a lányom jó hangosan kiabálta Mamiiiiiiiiii,Mamikaaaaa.:)
Végül estefelé mikor készültek hazafelé apukám még integetett az ablakból az unokájának és persze mindenütt sötétség honolt,de Bogicám vissza integetett s mondta szia,boldog........:P Nem tudom a boldog mit akart jelenteni.

2009.02.28 (szombat) Gyermekorvos

Ritka az olyan gyermekorvos aki hétvégén reggel felhív bennünket,hogy érdeklődjön kis páciense hogyléte felől,mégpedig azért mert arról volt szó,hogy ma reggel még visszamegyünk kontrollvizsgálatra. Erre aztán mégsem került sor mert Bogicám láthatóan meggyógyult,láztalan volt igen ám de én lettem lázas és Zapu pedig dolgozott. Nagyon-nagyon jólesett az egész családnak és meg voltunk illetődve mikor telefonált a doktornő éspedig ezt azért tette mert épp ma nem volt ügyeletes. Megható volt a kedvessége.

Az elmúlt napok képekben