20009.03.08. ( V) Nőnap és névnap

Ma megünnepeltünk a család összes hölgytagjait és Zapu névnapját merthogy március 8-ra esik. Isten éltessen drága kicsi férjecském:) Igen ám de mivelhogy márciusban van Gábor sógorom és az én névnapom is így aztán duplán köszöntöttek fel bennünket anyósomék.És hogy ne kelljen háromfelé menni köszönteni így az egész Vécsey család Marika mamiéknál gyűlt össze,először arról volt szó,hogy délben egy óra körül megyünk,de mivelhogy Bogica aludt így megvártunk a délutánt. Ez is inkább Gabi ötlete volt mert imádja pici unokahúgicáját, szívére vette,elérzékenyülve mondta,hogy mégsem lenne jó kihagyni a nagy társaságból Boglárkát mert imádja ha sokan vagyunk:) Inkább várjuk meg az ebédidőt és amíg jól kiaulssza magát kicsi gambocska. És milyen jól tettünk mert aztán csatlakoztak hozzánk a szüleim is,az öcsém is így aztán volt nagy öröm,beszélgetés, nőnapi és névnapi köszöntések,koccintások, tészta -és keksz evések:) Bogicám is kapott egy szál virágot a két nagytatától,Zapu már a tegnap felköszöntött bennünket csokival és Gabi is csokival ajándékozott meg. Kép majd lesz erről.
*
Boglárka azt sem tudta hova legyen örömében mindenkinek osztott,kedveskedett is -meg nem is,nem tudta kinek kenje a kezét,egyformán akarta osztani mindenkinek a halomra gyűlt kekszet,csokit, egyformán akart adni a két nagymamájának,nekem,Zsófinak és Gabinak.Előfordult,hogy zavarában mivelhogy nem jutott mindenkinek az édességből merthogy nem is voltak azok felbontva inkább az üres székre tette:P Gondolom ez volt Bogicának a kicsi fejében,hogy vagy mindenkinek jut mindenből vagy inkább senkinek nem add:P Volt ám emiatt nevetés,hogy milyen édes,kedves és kicsi okoska tud lenni az én kislányom. Kell ennél több?
*
És akkor egy kicsit a nagymamákról: Amíg anyósoméknál időztünk miközben ott voltak a szüleim is sokkal inkább Marika mamájához bújt,puszilta,hívta játszani,beszélgetett sokkal inkább az apai nagymamájával és keresett menedéket amikoris megunta,hogy mindenki körülötte legyeskedik. Helyesebben szólva játszani,beszélgetni,puszilgatni persze köszönni szépen ebből nem kért Bogicám,sőt még az anyai nagymamájával sem akart barátkozni mintha haragudna. Pedig nagyon jól tudjuk,hogy mind a két nagymamája nagyon fontos a leánykámnak,egyformán szereti mindkettőt,de amikor már haza jöttünk és feljöttek a szüleim is akkor már kellett neki az anyai nagymama játszani:) Már barátságos volt és ha kellett boldogan meg is puszilhatta volna, sőt vidáman integetett nekik mikor indultak haza:)