Feladatot adok neked

Épp most este lefekvéshez készülődve mondta az apjának Bogica feladatot adok neked,nézzük a képeket ( mi ketten jót nevettünk,míg a lányom elszégyellte magát,és a hátam mögé bújt). Általában esténként nézi a gyerekeket ahogyan játszanak és a képeken látottakat megbeszéljük a Dorothy Einon Kreatív játékok című könyvből. Ez már megrögzött szokása a lánykámnál,hogy muszáj minden este belenézni. Ezúttal az apjával együtt nézegették a képeket,tanácskoztak mindenféléről,számoltak...és már ideje volt lefeküdni,de a lányom makacskodott, hogy még nem akar lefeküdni.Ehelyett tovább számolgatott,mondókázott a tükörben nézegetve magát. Hiába kérleltem,hogy már ideje lenne lefeküdni,szép szóval sem lehetett megmondani a lánykámnak mert rettenetesen makacs,szófogadatlan lett az utóbbi napokban, akármit mondok/mondunk mindig a nem szabad,soha,majd holnap csúszik ki a száján miközben a karjait összefonja nagy bölcsen. Ilyenkor muszáj volt ráripakodnom. Általában nyersen rászólok,hogy már ideje nekilátni valaminek. Ilyenkor persze lelkiismeret furdalásom van,hogy az én kedves kislányommal így viselkedek mert nem szeretném,de időnként nálam is elszakad a cérna.Holott tudom,hogy mindent szépen rá kell hagyni, mert úgy sem érek ezzel semmit nála csak rontja a helyzetet, és mert előbb utóbb csak megcsinálja,de van egy rend,egy időbeosztás mint például az esti lefekvés amit nem hagyhatok figyelmen kívül. Közben ha látom,hogy nagyon hisztis,nem szeretne valamit akkor rugalmasan kezelem a helyzetet és rá bízom a döntést,de van egy határ amiben én döntök. Például ma délelőtt is amikor nem akart kimenni sétálni,mert szívesebben bújócskázott az apjával,hancúroztak meg miegymást hát akkor ezt nem erőltettem,mert tudtam hogy még délután is ki lehet menni a levegőre.Ilyen egyszerű. Nem azt mondom,hogy mindig nem fogad szót,de közben vannak nehéz napok amikor nem hallgat ránk mert nagy adag akaraterő van benne,mindig és mindig mást szeretne mind mi a szülei. Nem tudom, honnan tanulta ezeket a dolgokat vagy miért csinálja ezt? Miért ilyen makacs?Miért nem fogad szót akkor amikor én megkérem valamire? Normális körülmények között elfogadható,csak hát ugye nekünk is néha elfogy a türelmünk amit tényleg nem szeretek s uralkodok. Pedig általában és többnyire szófogadó szokott lenni,de ez a három amit nem szeret: lefeküdni se délután,se este a megfelelő időpontban, öltözni,levetkőzni.Csak nagy nehezen enged ez már régi dolog igaz,de mégis ez nem tetszik.Csak abban bízok egyelőre,hogy mindezeket kinövi ,és nem fog a fejem tetejére nőni. Az utóbbi állítás pedig nem szeretném ,hogy bekövetkezzen.