Szeptemberi események

2010 szeptemberében sok minden történt mifelénk,minden össze jött amire nem számítottam a nyár folyamán.

Igy most visszafelé gondolva másképp is lehetett volna alakítani a dolgokat,hogy mindenkinek jó legyen.Mindenben volt részem ami felvidított és ami kissé lehangolt.

Minket választott a szeptember és a ősz. Sok rohanással,izgalmakkal,aggódással,ünnepléssel,valaminek végével és kezdetével vette kezdetét a szeptember. Gondolkozom,miért pont szeptember?Mit jelent a szeptemberi hónap? Nem tudom a választ,csak azt ami ekkor történt.

Vegyük a sorrendet:

Elsején vonultam be a kórházban ( ezt már tudjuk az előző posztból).

Negyedikén ünnepeltünk 6-ik házassági évfordulónkat Zolival. Én kórházban töltöttem ezt a napot, a drága férjem feljött hozzám és kaptam egy szál vörös rózsát:) Most elmaradt a kettesben való ünneplés, a tortasütés mert szerettem volna tortát is sütni.,hogy még emlékezetesebbé tegyem a házassági évfordulónkat. Igy a szép.

Ötödikén született nagytatám, akkor töltötte be a 78-ik életévét.Most jutott eszembe,hogy amikor meglátogattak nagymamával a kórházban engem elfelejtettem személyesen felköszönteni. Nem számít,mert helyettem Bogi és Zoli köszöntötte fel mert náluk voltak vasárnapi ebéden.

Nyolcadikán született meg a legkisebb lányom Zselyke. És ugyanezen a napon született meg Zoli legjobb gyerekkori barátja, Máthé Lóránt aki történetesen Zselyki keresztapja lesz. Számítanak rá. Reméljük. Csak annyi a bökkenő,hogy aztán Budapestről kell ide jöjjenek.

Tizennegyedikén engedtek haza engem Zselykivel együtt.

Ugyancsak ezen a napon műtötték Zsófi sógornőmet az epéjével. (ez nem lényeges,de akkor is most volt).

Tizenötödikén kezdődött meg hivatalosan a napközi.

Tizenkilencedikén ünnepelték meg édesapám tavalyi névnapját,és a születésnapját a Korona vendéglőben a nagyszüleimmel és Márk doktorékkal együtt. Sajnálatos módon a mi családunk nem lehetett jelen,bár mondtam édesanyámnak hogy pár hét múlva még egyet tartsanak otthon,szűk családi körben az unokákkal együtt. Hogy aztán ez megvalósul-e vagy sem,a jövő titka. Bár én szeretném.

Hivatalosan 22-én született édesapám,és most lett 50 éves.Nagy ünnep. Isten éltesse sokáig.Ismét szerettem volna tortát sütni,mert imádok sütögetni és meglepetést szerezni. Ez is elmaradt.

És csakugyan ezen a napon műtötték tatát az egyik szemével. És ezért hozták előre a születésnapi ünneplést.

Ezek történtek kis-nagycsaládunkkal.