Nem baj,hogy egyet hisztizik,kiabál nekem vagy még ebéd előtt követeli a gumicukorkát,mert mindez egyáltalán nem bosszant fel.Sőt ahelyett hogy kimutassam Bogi felé nem tetszésemet azzal,hogy mérges leszek,felemelem a hangomat,megszidom vagy éppen rászólok ezzel nem jutok eredményre. Kitapasztaltam,rájöttem sok fontos dologra,hogy hallgatni arany.Ha sír akkor hagyom hogy sírja ki magát,mert kb.5 perc múlva megnyugszik és el is felejti,hogy azelőtt miért sírt.Ha még nem csillapódott le a lánykám, ha nem sírásból hisztibe csap át akkor elkezdem utánozni Bogikámat,hogy lássa bennem a saját tükörképét ahogyan az előbb nekem szerepelt. Természetesen viselkedem ilyenkor,nem túl dramatizálva.Mondanom sem kell,hogy ezzel mennyire meg tudom nevettetni a lányomat,sőt mind ketten egy jót mosolygunk a turpisságokon.Bogi ilyenkor rájön,hogy még sem volt szép dolog tőle amit csinált azelőtt,mert látta tőlem.Megmutattam.Ezzel már meg is van oldva minden,utána megbeszéljük a dolgokat és már meg is van nyugodva.Így mindketten nyugodtak vagyunk lelkileg.Ez volt az első a sírás és hisztikezelés.
A második az édesség és az ígéret:
Bogiban van egy kis huncutság,hogy még ebéd előtt kiköveteli magának a gumicukorkát (bár nem tetszik nekem ,de ha szereti akkor ehet belőle de nem sokat).Hiába szoktam mondogatni,hogy előbb szépen megebédel és aztán megkapja a nassolnivalót.Sajnos ez ellen nem tágít,kitartóan kiáll a saját álláspontja mellett,ilyenkor persze tehetetlen vagyok,nem adnék cukorkát,de végül mégiscsak beadom a derekamat. Csak azzal a feltétellel,
kap egy gumicukorkát (lehet az csoki is),ha megígéri,hogy utána ebédelni fog.Ez a módszer hatásos lett,mert be tartotta az ígéretét.Kapott egy szem nassolnivalót s utána szépen megebédelt.
Nem értem,miért kell mindenáron rendes étkezés előtt valamit ízlelgessen a szájában? Mindegy,de a lényeg hogy Boglárka szófogadó kislány. Nagyon is,csak tudni kell kezelni ezeket a játszmákat,nekem ez sikerült.
Ha jobban belegondolok a felnőttek valóban azt csinálnak amit akarnak,étkezés előtt elszívnak egy cigarettát, vagy megisszák a kedvenc mindennapos italukat. Az ilyenektől mit tanul meg a gyerek? Ha már nagyobbacska lett.....és még sokminden van.Még most is nevelem önmagam csak másképpen,más szempontból.Nehéz,de muszáj megtennem a gyereke(i)m kedvéért.
Vannak szabályok.Tőlünk tanul és lát bizonyos dolgokat Bogi,mi viszont úgy kell viselkednünk amilyennek őt ( és majd a gyerekeinket ) látni szeretnénk.
Az utóbbiról majd máskor írok (ha lesz erőm).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük a kedves hozzászólást és hogy gondoltok ránk is:)
Hajni és Boglárka