És épp ma számoltam meg az ujjaimon, hogy kik azok az emberek akik teljes szivükből, teljes elméjükből szeretnek, tisztelnek engem és bármikor a segitségemre vannak. Szomorúan konstatáltam, hogy csak két ember szeret engem igazán (kivülálló) és plusz a házastársam, de ővele egy fedél alatt élek, ami normális. Lehet, és valóban úgy érzem istentől megkaptam azt a kegyelmet és adottságot, hogy megfigyeljem a körülöttem lévő embereket és a saját bőrömön érezzem azt, hogy milyen emberrel is van dolgom. Engem már senki nem tud becsapni, de van egy fegyverem: az alázat.
Nem a nagy sereg segíti győzelemre a királyt, nem a nagy erő menti meg a hőst.
Csalódik, aki lovaktól vár segítséget, mert nagy erejük nem ment meg.
De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak.
Megmenti őket a haláltól, éhínség idején is megtartja életüket.
Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk.
Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk.
Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!"
Zsoltárok 33,16-22
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük a kedves hozzászólást és hogy gondoltok ránk is:)
Hajni és Boglárka