
Ma megkaptunk az első könyvküldözős könyvet határon túlról egy kis lexikont képekkel és szavakkal tarkítva 1-3 éves korosztálynak ajánlott.nagy volt az öröm,meglepődés az én részemről,Bogica pedig azonnal belevetette magát a könyvböngészésbe,de még nem tud erről a játékról,hogy honnan jött és kitől:) Mikor nagyobbacska lesz erről majd személyesen mesélni fogok .Köszönjük szépen kedvesek vagytok.Sőt.




Most,hogy tavaszias az idő most ki mertünk merészkedni,és azt hiszem ezúttal sűrű programnak leszünk kitéve az elkövetkező napokban,hónapokban már ha egészségesek leszünk ás az idő is megengedi ezt. Ma voltunk először tipegőtornán ahol is sokkal több fiú volt mint lány,sőt egyenesen a lányok kisebbek is Bogicánál pár hónappal. Ezt nem bánom csak épp legyen változatosság, ismerje,barátkozzon a gyerekekkel és ami a legfontosabb szokja meg a gyerektársaságot,mielőtt a mély vízbe dobnám magára az óvodában:P Télen ugyebár a farkasordító hidegben ,ilyen-olyan járvány miatt nem is akartam kitenni a leánykámat a babazsúrnak,hogy elvigyem ide-oda hosszabb időre gyerektársaságban és a többi.Úgyhogy a felsoroltak tervbe voltak véve,de elmaradtak különböző okok miatt amit nem is bántam,sőt örültem hogy leglább nem fog elkapni valami b..... Most pedig eljött ennek az ideje is Bogicánál belekóstolni a ,,Nagybetűs életbe,,,kimozdulni,eljárni mindenhová ahová csak lehet. Most jövök a tipegőtornai élményekkel,hogy először Bogicám majdnem sírt,de vittünk magunkkal a babáját ami megnyugtató volt számára és amikor meglátta a kis játék autót azonnal már be is rontott a teremben,engem kint hagyva az öltözőben:) Örültem,hogy azonnal feltalálta magát nézte a gyerekeket,ismerkedett a hellyel és ami körülvette őt, az egyensúlyozó lépéseket tette,ugrált,gyűjtötte a sok színes labdákat és adta őket másoknak.Ebből a szempontból nagyon figyelmes,odaadó a leánykám ami neki volt abból adott másnak is,hogy jusson a labdából, nekik is.Viszont egy-egy labdát megtartott magának,de volt olyan eset most,hogy egy gyerek oda ment Bogihoz el akarta venni a labdát tőle,a leánykám viszont szó nélkül már nyújtotta is feléje a labdát.Szép volt tőle. Nem is beszélve a labda mániájáról,előbb a babák voltak a mániái,most pedig ez. Volt sírás is amikor bemászott az alagútba most és először ,hogy kis véletlen híján a közepén rekedt mert utána is bemászott egy gyerek, és a másik kijáraton előtte is bemászott egy gyerek ezek után már érthető volt az ijedelme,nem tudta,hogy most hogyan fog kimászni onnan:?O De sikerült hátrafelé kimászni az alagútból,de legnagyobb szívfájdalmamra többé már nem próbálkozott az alagúttal.Majd máskor,más alkalommal sor kerül erre is.Mindenesetre a lényeg,hogy első alkalommal fel találta magát a közösségben,élvezte a gyereksokaságot,játékokat,de bármit amit meg kellett csinálni azt az első perctől végre is tudta hajtani,egyszóval nem panaszkodok.Csak lettek volna vele egyidős gyerkőcök s főleg lányok akkor talán minden másképp lett volna,lett volna akivel szót váltson.Remélem a következő is jó lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük a kedves hozzászólást és hogy gondoltok ránk is:)
Hajni és Boglárka