Mikor haza jöttem a munkából a kicsi Bogicámat hajgumival két oldalt felkötött hajjal,csattal kaptam a kanapén ülve, ölében a balkonos növények kézikönyvével,hogy amikor engem meglátod még csak fel sem nézett a könyvből:S Helysebben szólva épphogy rám nézett,de az arckifejezése elárulta,hogy most ne zavarjam meg őt a képek nézegetésében,és mondanom sem kell,hogy az egész testbeszéde büszke volt a kicsi,drága galambocskámnak:) Mindig büszke,boldog,jól érzi magát a bőrében amikor a haja szépen fel van kötve:D Ennek szívből örülök,jól esik az anyai szívecskémnek,hogy ilyen kislányom van:)
Mari mama minden áldott nap amikor csak ketten vannak az unokájávalúj frizurával örvendezteti meg Boglárkámat,az én kicsi drága kislányomat....merthogy boldogan írom ezeket pillanatnyilag,hogy elolvadok még most Bogira gondolva.Közben együtt nézegetik a képeket a könyvimádó leánykámmal:)
Itt épp kis csokit evett meg Bogika,és a maszatos kezét a világért sem törli sehová,sem kanapéra,sőt még a saját ruháját sem kenni össze,hanem türelmesen kivárja amíg vizes ronggyal megtörlöm:) Kis,áldott ügyes kislány:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük a kedves hozzászólást és hogy gondoltok ránk is:)
Hajni és Boglárka