Nem is tudom hol kezdjem a jegyzetelést, először is meglátogattunk Zoli rég nem látott barátját, habár nekem semmi kedvem nem volt elmenni, de a változatosság kedvéért belementem, hogy aztán végülis elmentünk. Na de annyira beleéltem magamat, hogy Zsoltnak a két lánya Anna és Dorottya akiket már két éve nem láttam , otthon lesznek és majd kedvesen, nagyokat fognak játszani az én kicsi drágalátos Bogicámmal. Amikor megérkeztünk az oly rég nem látott barátainkhoz, Bogici kissé sírva fakadt a sötét miatt, mert valóban az új emeletes házban ahová egy éve költöztek be az ajtója sötét barna volt, kevés ablakkall és persze még soha nem látott ismeretlen arcokkal kellett szembesüljön Boglárkám:O Épp ezért akartam vendégségben elmenni, hogy lásson, ismerkedjen, barátkozzon a kicsi tündérke kislányom más emberekkel. Ez még hagyján, de amikor a Zsolték közölték, hogy Anna el van utazva Szárhegyre a nagyszüleihez vagy mit tudom én hová, Dorottya pedig a kocsiban aludt kinn a mellékúton mert egy órával korábban jöttek haza a strandról, s elaludt a kocsiban. Kicsit csalódtam, ez még hagyján:O De amikor Dorottya végre felébredt jó sokáig nem is jött ki közénk a verandára, hogy velünk és Bogival legyen, megismerjen bennünket, hanem bement rajzfilmet nézni:S Oke. Ez minden, vártunk, vártunk, és csak vártunk hogy végre valahára jöjjön ki az a szép, kicsi duci barna szemű, fekete hajú, bájos arcú, kissé duci, kedves, életvidám Dorottya akit 3-4 évvel ezelőtt megismertem.Mivel láttam nem jött ki, ezért mi ketten Bogival és Zsolttal bementünk megnézni Dorottyát aki most már 5 éves, hogy egyet játszodjanak a kislányommal. Oda mentünk szépen köszöntem Dórinak, beszéltem hozzá, Bogi mondta neki baba, ragyogó, életvidám szemeivel ehelyett a Dori dacosan elfordul rajzfilmet nézni, semmi mosoly, szó nem jött ki belőle:S:S No mindegy, de az már nagyon rosszul esett nekem, hogy majdnem elbőgtem magam amikoris a drága kicsi, kedves Boglárkám odament megsimogatta Dorottyát, ő pedig elfordult és nézte tovább dacosan, mérgesen azt amit mit tudom én milyen rajzfilmet:((((((((( Aztán rosszul esett mert mégiscsak anya vagyok és fájt nekem amit láttam, de mégis a józan eszem az súgta, hogy ez a Dóri még gyerek azt sem tudja mi illik-mi nem vagy egyszerűen ilyen dacos, kedvetlen mindig:O Ki tudja? Én ismerem, hogy vélemény formáljak, csak annyit tudok amit láttam. Na mindegy annál büszkébb voltam az én kislányomra, hogy próbált kedvesen, barátságosan viszonyulni Dorottyához:) Míg az apja kérve kérte, hogy legyen kedvesebb, próbáljon játszani Bogicával, de sajnos nem volt hatása az apai szigornak, mert sírni kezdett Dorottya ezért ezután is tovább folytatta a TV nézést:O
Aztán mikor indultunk haza a végén Kati mondta nekem, hogy Anna kedvesebben bánik a gyerekekkel mint Dorottya. Mikor hazaértünk Zolitól pedig azt kellett halljam, hogy a szülőknek nincs idejük a gyerekekre, mert reggeltől estig munkában vannak:( Igy aztán rájöttem, hogy miért volt Dorottya olyan befelé forduló. Tévedhetek is, lehet nincs igazam, de mégis ez a gyanúm. Hm.
Na, nem akar játszani Dorottya???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük a kedves hozzászólást és hogy gondoltok ránk is:)
Hajni és Boglárka