Vacsora

Még augusztusban történt,hogy amielőtt elmentünk volna a tengerre péntek este Bogicám anyósoméknál rajzolgatott,és én hiába vittem le még a délután megmaradt tejbe grízet vacsorára.Igen ám de csak szalámit,kenyeret kért anyósom épp telefonon beszélt hosszasan s úgy üzente nekem ha nem akarja itt megenni a vacsit akkor vigyem fel.Nem akartam zavarni a telefonbeszélgetésben így hát kénytelen voltam felvinni Boglárkámat mert feljönni nem akart,de mindenáron lent akart vacsorázni a nagymamájánál mert ott szeret enni valami oknál fogva.Hogy miért? Gondolom azért élvezi,hogy anyósom tálcára pakol mindent,beviszi a szobában és ketten nyugodtan eszegetnek s ezt szereti Bogica.Igen ám de most fordult a kocka anyósom azt hitte nem akarja megenni a meleg vacsorát az unokája ,és azért küldött fel,de azt már nem tudhatta hogy még evett belőle a délután folyamán s ezért küldött fel. Miután felhoztam Bogit vágtam neki szalámit,kenyeret de rimánkodott hogy vigyem vissza mamikához mert ott akar enni.Vissza vittem,egyből befészkelte magát mamikája mellé a kanapéra s úgy jóízűen megvacsorázott,mert még aztán adtak neki a szalámiból miután megette azt amit levittünk:) Viszont annyira megörvendett anyósom,hogy az unokája mindenáron nála akart vacsorázni,hogy a meghatódságtól mondta is,,Erre nagyon büszke vagyok,hogy ilyen unokám van:)