Hargitafürdő

Majdnem négy hét bezártság után végre egyet kikocsikáztunk Hargitafürdőre ahol napsütéses,tiszta levegő várt bennünket.Először arról volt szó,hogy inkább ketten Zolival megyünk ki sétálni a városba és Bogicánk itthon marad a nagyszüleivel,de én nagyon ragaszkodtam ahhoz,hogyha már levegőzni megyünk akkor vigyünk magunkkal a kicsi drága,aranyos galambocsánkat még akkor is ha 15 perci sétáról van szó. Igy esett a választásunk Hargitafürdőre ahol sokkal melegebb van és méghozzá a levegő is üdén tiszta,hogy vadul lehetne szivni a friss,tiszta levegőből és ráadásként a napi gyönyörűen sütkérezett. Ha még csak 15-20 percig lehet még Bogicánkat a levegőhöz lassacskán szoktatni akkor inkább a tiszta kristálytiszta levegőjű Hargitafürdőt választottunk a szennyezett,baktáriumokkal,virusokkal traktált város helyett. Viszont Hargitafürdőre érve Bogicám elaludt az autósülésben,de ahogy a kocsi lefékezett már fel is ébredt az én kicsi drága kincsem :)
Sétálni csak pár lépést tett előre velem kézen fogva, az igazság mégiscsak az,hogy majdnem egy hónapot töltött a négy fal között,hogy most kissé bizonytalan lett a térérzékelése,járása nem elég bátor és ugyanakkor még kicsit elfáradt:O