Kerti hűsölés II

Tegnap délelőtt Zoli körbejárta a várost ezért a kicsi felfújhatós kerti medencéért, de sehol sem kapott, sem a piac fölötti üzletben mert ott hatalmas medence volt, hogy fölösleges most egy kicsi gyereknek venni. Aztán elment a Tulipán áruházban ahol ott is szerencsétlenül járt, mert épp be volt zárva s nem volt ott az elárusítónő:O Igy aztán nem maradt más hátra, minthogy délután megint visszament az áldott jó férjecském, hogy a kislányunknak megvegyük ezt a pancsoló nyári medencét:) Míg aztán végül kapott is egyet, ahová mind a hárman beültünk fürdeni annak ellenére, hogy kissé változékony, szeles idő volt, de azért mindenesetre meleg volt.Megérte ám megvenni az amolyan,,játék,, medencét mivel mindnyájan nagyszerűen éreztünk magunkat, sőt bátran bevallom, hogy a mennyországban éreztem magam, mintha újra gyerek lettem volna én is:P Már csak azért is mert újult erővel, felfrissülve jöttem fel ebédet főzni-melegíteni, mintha nem is itthon lettem volna az udvaron, hanem egyenesen úgy éreztem magam, mintha ha strandról jöttem volna haza:D Hogy mire jó a családi ház és az udvaron mennyi mindent lehet csinálni. Csodálatoooooooosssss dolog volt ám és ezután is már ez így lesz:)))))
Kezdetben Bogicámat az ölemben ültettem mert azért nem volt olyan meleg a víz, s az én testemmel melegítettem ami nagyon jól esett nekem is, Boginak meg azért mert újdonság volt az új helyzet ,s különben kicsit langyos volt ugyan a víz, de ez az ő testhőmérsékletének még szokatlan . De azért mégiscsak az én kislányom ha mindenféle új, még nem látott dologgal szembe találja magát, ilyenkor aztán mindig kissé óvatos lesz:P Nem volt ez így másképp a tegnap sem, amikor Bogit először a vízbe akartam tenni:P Hanem rajtam csüngve lógatta a lábát a vízben, nézegette a vízet , az újonnan kapott kis kerti medencét, és aztán nagy sokára, óvatosan beleült a vízben is.Igaz közben-közben libabőrösködött az enyhe szél miatt, a változékony idő miatt, hogy egyszer elbújt a nap, aztán majd megint újra kibújt és így tovább. Hogy ne fázzon az én kicsi drágaságom az apjával cirógattunk a kezét, lábát, dobtuk fel csakhogy mozogjon s ne fázzon, de nem ültünk sokat, mert féltem hogy nehogy megfázzon s különben már nagyon álmos volt az én leánykám. Mégiscsak megérte megvenni ezt a medencét, mert nem lesz mindig alkalmunk strandolni, s különben most nem nagyon merjük kimerészkedni Bogicával a strandra, hogy nehogy elégjen a fehér, puha, érzékeny bőre. Még rengetegszer fogunk strandolni, de kezdetnek elég Boginak, nekem pedig azért mert itthon vagyok vele és ez örömet okoz.