Egészen jól festett Bogika cicának:)
Nem úgy alakult Boglárka farsangja, ahogy elképzeltem. Bár örvendtem,hogy a tüdőgyulladásból kilábalva,el tudtam menni az első ovis szülői farsangra,amit oly izgatottan vártunk mindannyian. De amikor,két hét után Bogi végül elmehetett oviba (itthon tartottunk,hogy nehogy elkapjon valamit,az én lábadozásom alatt),a múlt hétfőn,mikor látta,hogy a másik csoportból tündérek is vannak,azzal jött haza az oviból,hogy a másnapi farsangra ő is tündér szeretne lenni. Igen ám,de Boglárka már jóval hetekkel ezelőtt,világosan értésünkre adta,hogy fekete cica szeretne lenni.Maszkabálból látta. Kissé megijedtem,hogy ő most már nem lehet tündér,s különben honnan szerezzük délután 5 órakor tündér ruhát?! Nem tágított, sírva,könyörögve ragaszkodott ahhoz,hogy ő márpedig tündér szeretne lenni, és nem cica. Kétségbeestem. Végül sikerült meggyőznöm a lánykámat,hogy ő lesz a legszebb és mivel nem lesz több cica,épp ezért lesz különleges a jelmezében. Aztán,úgy ahogy megnyugodott.
Az egész család beletette szívét-lelkét a jelmez készítésébe,hogy aztán a vége mégis az lett,hogy Boglárka nem akart bemenni farsangolni. Változékony hangulatban volt.Egyik percben lelkesedett,izgatottan várta ,hogy felöltözzön cicának,másik percben már nem akart a többi szülő,gyerek közelébe menni,hogy ne lássák.De még a saját apjának sem akart mutatkozni. Részben nagyon elszomorodtam,hogy milyen is tud lenni a gyermeki lélek,mikor már én is láttam,hogy a Boglárka csoportban (ez a neve a csoportnak),több kislány fel volt öltözve tündérnek. Vadonatúj ruhákban tündököltek,úgyhogy teljesen megértettem Bogit,hogy ő nem fog beállni a sorba a többiek közé és szerepelni. A lelkem mélyén mikor láttam,hogy a legtöbb kislány tündérlánynak öltözött,mintha valami bálba készültek volna( csak épp nem királyi),méghozzá kölcsönzött vagy áruházból kapott ruhákban,lenéztem.Magam is megdöbbentem,hogy lenéztem a sok tündért,és inkább hibáztattam a szülőket,mert azzal,hogy kiöltöztették a lányaikat pompázó ruhákban,ahelyett hogy valami egyszerűt kreáltak volna a saját elképzelésük szerint,ezzel kicsit elnyomták azokat,akik egyszerűen voltak öltözve.Valahogy így jött ki. Mielőtt elkezdődött volna a farsangi szereplés,mi el is jöttünk az oviból, mert kár volt ott maradni,hogy még jobban a lelkünkbe ívódjon a csalódottság. Mindketten Zolival szomorúak voltunk,de Bogit látszólag nem viselte meg,hogy nem maradt az oviban farsangolni. Bár a egyedi volt a jelmeze és mégis olyan cicás volt.
Nem is beszélve arról,hogy be kellett menjünk a fürdőbe,hogy senki ne lássa,hogy Bogi öltözik,kifestem az arcát. Ahogy öltöztettem Bogit,közben mondta,hogy menjek ki s nézem meg,hogy más gyerek is öltözik-e? Amikor készen lettünk,akkor Bogika nézegette magát a tükörbe vegyes érzésekkel tarkítva. Mikor kimentünk a többiek közé,a lábamba kapaszkodva nézegette a sok tüntért.Hát így állunk,hogy a kislányok egymást versengve királylányok akarnak lenni?!Bogika rettenetesen makacs volt,hiába mutattam,hogy vannak más kislányok aki bohócnak,nyuszinak és méhecskének öltözött,ő pedig cica. Mindezek tetejébe ők voltak a legszebbek,egyedi jelmezruhájukba öltözve.No,de Bogikám makacsul állította,hogy nincs más cica:)Lehangolt Bogika hozzáállása,de megértettem,hogy ő nem akar és kész. Továbbléptünk,de fájt a szívem amiatt,hogy Bogi kimaradt a farsangból. megőriztem lélekjelenlétemet,végtelenül türelmes és elkeseredett voltam. Túléltünk. Megnyugtatott az a tény,hogy az óvónő megerősítette abbéli elhatározásomat,hogy nem kell erőltetni,ha nem akar ,akkor nem mutatkozik a többiek előtt ,hogy ő Bogicica.
Egyébként sikerült pár képet készíteni,a farsang előtti este. Nekem így is Boglárka volt a legszebb és leggyönyörűbb cicuskám:) És ez többet ér. Aludtunk rá egyet,másnap mintha semmi sem történt volna,ment oviba.
Most már azon gondolkozom,hogy beszélek az óvónőkkel ,hogy rendezzenek egy tavaszváró tündérbált,ahol minden kislány tündérnek öltözik,ahelyett,hogy a másikra irigy legyen,és majd jövőbe senkinek nem fog eszébe jutni,hogy újból tündér legyen. Igy aztán meglesz a varázsa a tündér- és farsangi bálnak.Meglátjuk.
Farsang estéjén itthon,bevallotta,hogy azért nem akart cicának mutatkozni,mert Hanna barátnője tündérnek öltözött. Jövőbe katicabogár szeretne lenni.Juhéj,az még messze van.


Miert van az, egyszer latlak Benneteket, egyer meg nem? Edithtol jovok, irtam en is farsangos hozzaszolast a lanyomrol. Sajnalom hogy igy sult elt, lehetett sejteni. Udv Aberle Emese
VálaszTörlésÜdvözöllek:)
VálaszTörlésAzért,mert közben zárolom a blogom,közben kinyitom,már magam sem tudom,hogy melyik a jó.Viszont ha bezárom,akkor tudom,hogy csak kevesen olvasnak.Ha meg nyílvános,akkor tudom,hogy sokan olvasnak ,,titokban,,akikről nem tudok. Viszont a mai világban,netfüggők lettünk,szeretünk az életünket mások elé tárni,hogy,, jól érezzük magunkat ,,egy cseppet. Bár az utóbbi sem egészséges,mert nem élünk igazából,csak addig ami ott motoszkál a fejünkben,hogy ezt vagy azt kiteszem a netre:) Hát így. Vegyes érzéseim vannak,de szeretek írogatni,mert úgy érzem muszáj.